Kulturmérnöki jelentések, 1888

VI. Talajjavitási eredmények a birtokosoktól beérkezett kérdő-ívek alapján

104 IV. KERÜLET. 1. Pêçhy Zsigmond, Péchujfalu. Sáros vármegye. Az alagcsövezést szántóföldeimen mutatkozó vadvizes földek, nedves hajlatok j kiszárítása czéljából alkalmaztam, és ehhez képest a vonalak iránya és mennyisége tisztán csak a mutatkozó szükséglet szerint választatott, ezért a terület nagyságát sem lehet pontosan megállapítani, csak hozzávetőleg állitható, hogy a munka hatása mintegy 20—25 holdra terjed ki. Az eredménynyel teljesen meg vagyok elégedve; a nedves foltok eltűntek, a földmunka mindenütt egyenlő. Milpos nevű pusztai majorom udvara és épületei mocsáros helyen állottak, alagcsövezés által az egész major szárazzá lett. Péchy Zsigmond. 2. Gróf Csáky Albin, Mindszent, Szepes megye. 23 kat. hold nedves, forrásos rét és 52 kat. hold vizes szántóföld, összesen 4,300 frt költséggel alagcsöveztetett, s a mennyiben a nagymennyiségű víztömegek levezetése egy közös nyilt árokba történik, évi fentartási költség mintegy 20 forint. A lecsapolás teljesen sikerült ; az 'eredmény azóta kitűnő. Toperczer Ödön uradalmi ügyész. 3. Sziklay Ede, Jánok, Abauj-Torna vármegye. 82 kat. hold vizállta rét 477 frt költséggel teljesen lecsapoltatott, továbbá 74 hold agyagos és részben talajvizes terület alagcsöveztetett 3,721 frt 33 kr. költséggel, s igy holdankint 50 frt 28 krba került. Mindkét mívelet fentartása házilag eszközöltetvén, erre adataim nincsenek. Megjegyzem különben, hogy az alagcsövezés fentartartása a csc szájak és nyilt árkok tisztántartására szorítkozott. (12,400 folyó öl csővonal 82 ezer darab csövet fogadott be ; egy folyó öl csővonal 30 krba került.) A rétlecsapolás eredménye széna minőségében kitűnő, de a mennyiség megapadt, s igy, ha tavaszi árvíz nem öntözi a rétet, mesterséges öntözést kell alkalmaznom. Az alagcsövezés eredménye első sorban abban nyilvánult, hogy az eddig hozzáférhetlen és meg nem munkált földeim most egészen használhatók és minden időben megmunkálhatok, sőt ezen igy javított földeim megmunkálása könnyebb, mint egyéb földeimé, a melyek hasonló fekvésűek, de vizesek nem voltak ; egyátalán az alagcsövezett földeket legkorábban művelhetem. A termésbeli eredmény jobb, mint ugyanily minőségű egyéb földeimen. Azon alagcsövezéseim eredményét, melyek tisztán a talaj kötöttsége miatt alkalmaztattak, túlnedves esztendőben kivánom kipróbálni, ilyen pedig az elmúlt évek közt nem volt. Sziklay Ede. 4. Hedry József, Alsó-Láncz, Abauj-Torna vármegye. 12 kat. hold posványos rétet és 18 kat. hold vadvizes szántóföldet alagcsöveztettem 1883-ban. A fentártás azóta igen csekély és házilag végeztetett. Mindkét rendbeli munka eredményével teljesen meg vagyok elégedve, mert réteim kívánságomnak megfelelően megjavultak, szántóföldeimről a vadvizes foltok végképen eltűntek. Réti alagcsövezésemnél tapasztaltam, hogy a sásféle fűgyökerek ellen lehető mélyen kell a csöveket fektetni továbbá hogy fűzfa- vagy égerfa-bokrok közelében a csőrakás még a bokrok kiirtása mellett is veszélyes, mivel ha csak egy-két szál gyökér maradt is a talajban, az újra kihajtott és a csöveket veszélyeztette. 5. Kubinyi Bertalan, Bertalanfalu, Liptó vármegye. Helybeli és nagy-palugyai birtokomon összesen 103 holdnyi kötött és nyirkos szántóföldet alagcsöveztettem 1884—1887-ik években oly módon beosztva, hogy éven-