Kulturmérnöki jelentések, 1888

VI. Talajjavitási eredmények a birtokosoktól beérkezett kérdő-ívek alapján

Az öntözés idejét illetőleg- legjobbnak bizonyult az őszi iszapos és a tavaszi hó lével való öntözés, sőt ezt mindig a mig ily vizzel rendelkezünk, ha heteken át is, bátran folytathatjuk; a vegetatio beálltával azonban az öntözéssel fel kell hagynunk s rendes körülmények között csakis kaszálás előtt nedvesítjük meg a kaszálandó területet a munka könnyítése végett, a nyári tiszta vizzel való öntözést lehetőleg kerüljük, mert ez a rétnek kevésbé szolgál előnyére. Az öntözésnél igen ajánlatos a rétmesternek mindig jelen lenni, hogy igy a kisebb hibákból eredhető nagyobb bajok elejét vegyük. Végre megemlítjük, hogy a rétnek trágyázása compost és hamutrágyával annak termését megkétszerezi, e tekintve attól, hogy a fűnemek is sokkal jobbak lesznek. Gaiszler Ferencz tiszttartó. 6. Gróf Zichy Livia, Gárdony puszta, Nógrád megye. I. Öntözés. A rétöntözés árasztási rendszerrel 26 kat. hold területen létesíttetett 230 frtnyi költséggel és pedig csupán a tavaszi és őszi esőzések zavaros vizével való öntözés czéloztatott, mivel nyáron a sarjú alá való öntözéshez a pataknak elég vize csak ritkán van. Az öntözési berendezés jól sikerült s csupán a vízhiány oka annak, hogy elegendő sarjút nem ad a rét ; a szénatermés pedig csupán a zavaros viz kellő kihasználásával is szép eredményt adna, ha azonban az evvel való öntözés elmulasztatik, nagyon természetes, hogy a rét a kívánt eredményt nem adhatja meg. Az évenkinti fentartás holdankint 38—50 krajczárra rug. II. Alagcsövezés. Az alagcsövezés a szántóföld egyes tábláiban előforduló nagyobb foltokon eszközöltetett összesen minden 25 kat. hold területen, melyek többnyire forrásvizektől szenvedtek s teljesen hasznavehetetlen területek voltak, olyannyira, hogy azt helyenkint tavaszkor lehetetlen volt megközeliteni is ; mindezek az alagcsövezés után eltűntek s az alagcsövezett területek adták a legjobb és legnagyobb termést, megmunkálásuk pedig igen könnyű. Schmoll ispán. 7. Szentiványi Miklós Gömör- és Kishont vármegyében fekvő sajó-gömöri birtokán öntözésre be van rendezve 176 kat. holdnyi rétterület. A holdankinti befektetési költség 25 frt. Az évenkinti és holdankinti fentartási költség 500 frt. Az öntözés által elért eredmény egészen kielégítő. Öntözésre a Sajó folyó vizét használja. Birtokos tapasztalata, hogy mig a száraz talaj nedvesítés által javittatik, ellen esetben a mocsáros vagy vadvizes helyek vizlecsapoló-árkok által egészen kitűnően javíttatnak. Szentiványi Miklós. 8. Vladár Ervin Borsod vármegyében fekvő bánfalusi birtokán öntözésre be van rendezve 40 kat. holdnyi rétterület. Öntözésre használtatik a Bánpatak vize. Befektetési költség holdankint 21 frt, az évi fentartás pedig holdankint 2 forintra tehető. Az öntözést fentnevezett birtokos 1886-ban rendezte be és 1887-ben öntözött előszer. Az elért eredmények a következők : 40 kat. hold öntözött rétről 3 kaszálásra 1887-ben 1,200 q. 40 » » » » 3 » 1888-ban 1,050 » A termés csökkenésének magyarázatát birtokos abban találja, hogy az egész bánvölgyét a különböző kártékony férgek lepték el és rágták ki a nemesebb füvek gyökereit. Az öntözött réten azonban korántsem okoztak oly nagy károkat, mint a többi réteken.