Kulturmérnöki jelentések, 1886

VI. Külföldi tanulmányútról tett jelentések

73 Az árlejtésen elért eredmények a legutolsó 4 évről a következők 1883. évben egy hektárról széna 107 frt 64 kr. sarjú 37 » 44 » 1884. » » » széna 105 » 30 » sarjú 25 » 74 » 1885. » » » széna 65 » 52 » sarjú 30 » 42 > 1886. » » » széna 84 » 24» sarjú 25 » 74 » Vagyis 1883. évben hektáronként jövedelem 145 frt 08 kr. 1884. 1885. 1886. 131 95 109 04 94 98 Tehát a tiszta jövedelem egy hektár után (miután fentebb láttuk, hogy egy hektár után az évi teher 78 frt) kerekszámban 1883. évben 1884. 1885. 1886. 67 frt. 53 » 18 » 32 » és igy az átlagjövedelem ezen négy évben 42 frt 50 krt tesz. Tekintve a réteknek ezen jövedelmezőségét, nem csodálkozhatunk, hogy azon területek, a melyek öntözés előtt hektáronként 150—225 frt értékkel birtak, most átlagban 1,200 frton kelnek el; sőt azon rétek, a melyek a főöntöző-csatorna felső végén terülnek el és igy a legértékesebb vizben részesülnek, 1,400—1,600 frt értékkel is birnak hektáronként. Ott, a hol az elért eredmények oly kézzelfoghatóan igazolják az üzlet jövedelmezőségét, bővebb magyarázgatás teljesen feleslegessé válik. Azonban mielőtt jelentésemet befejezném, nem hagyhatom emlités nélkül azon benyomást, a melyet ezen »Boker Haide«-nek nevezett terület a szemlélőre tesz. A terület csak egy része lévén öntözhető, egymás mellett fekvő területeken megtehetjük az összehasonlítást a nem öntözött és öntözött rétek növényzete és termése között. Mig amaz sötétebb alapszínével és alig értékesíthető termésével a szegénység valódi képét tárja elénk, addig emez élénk zöld szinével és sűrű növényzetével felvidítja a szemlélő szivét s mig az előbbi területek tulajdonosait csak sajnálni tudjuk, addig az utóbbiak birtokosaitól irigyeljük azon szerencsés helyzetet, a melybe a viz-