Kulturmérnöki jelentések, 1886

VI. Külföldi tanulmányútról tett jelentések

69 Ezen költségeken kivül későbben még merültek fel kiadások; ilyen a lippstadti malmok kárpótlása 14,400 frttal, a mennyiben a viznek elvezetése folytán ezeknek a nyári hónapokon át kevés a vizük a működéshez. Tettek ugyan előbb kisérletet a csurgalék - viznek a malmokhoz való vezetésére, ez azonban nem sikerült, miért is a kárpótlás vált szükségessé. Most áttérek a Lippstadt köze ében fekvő Menzels fel de majorsághoz és a fentebb ismertetett öntöző-csatorna érdekeltségéhez tartozó nagyobb berendezésnek és eredményeinek ismertetésére. A mintegy 2,000 morgen (510 hektár) kiterjedésű birtok tulajdonosa Kocák Károly. A rétek kezelésére és öntözésére rétmester van alkalmazva. V о r h о ff rétmester a legnagyobb előzékenységgel kalauzolt az öntözött területen, magyarázatait sok évi tapasztalatával bővitve, nem mulasztotta el különösen azokat hangsúlyozni, a melyek az ily homokos, szegény talaj öntözésénél szem előtt tartandók. Vorhoff rétmester már 15 év óta kezeli a réteket és az összes berendezéseket saját tervei szerint maga vitte ki. A birtok a főöntöző-csatorna jobb partján, annak alsó végén fekszik s mivel — mint már fentebb kimutatva lett — a főöntöző-csatorna nem képes a kellő vízmennyiséget vezetni, azért a berendezett terület csak csekély része öntöztetik a főcsatornából, a legnagyobb része pedig a lecsapoló árkokból — a melyek itt már tetemes mennyiséget vezetnek — nyeri vizét. Látjuk tehát, hogy ez egyike azon birtokoknak, mely bár elegendő mennyiségű viz fölött rendelkezik, de a mely, mint többszörösen használt, trágyázó anyagaitól nagyrészben meg van fosztva és az uradalom kénytelen ezen hiányt mesterséges és nagymérvű trágyázással pótolni. A menzelsfeldei birtokon a berendezést 1871. évben kezdték meg és jelenleg közel 179 hektár van öntözés alatt; a többi terület gazdasági kezelés alatt áll, azonban a rétté való átalakítást folytatják, mig azon határt el nem érik, a mely a rendelkezésre álló vízmennyiség által szabatik meg. Ezen jelenség is eléggé bizonyítja a réteknek jövedelmezőségét, különben az uradalom nem tenné azokat a rendkívüli befektetéseket, a melyekről alantabb lesz szó. A főöntöző és főlecsapoló-csatornák, a melyből az uradalom vizét nyeri, mint már fentebb is emiitettem, az érdekeltség közös költségén lettek épitve. Azonban a főlecsapoló-csatornában, a víz duzzasztására szükséges zsilipek uradalmi költségen létesültek. Egytől-egyig mind solid építmények, a legújabban készülteken csak kő és vas anyagot lehet találni ; az aquaduktok is vasszerkezetűek. A részletes berende-