Kulturmérnöki jelentések, 1885
V. A rétmesteri intézményre vonatkozó szervezeti szabályok
81 rem azon óriási közönyt, melylyel egyfelől a vizek felhasználása kérdésében, másfelől a belvizek kártékonysága s a folyóvizek áradása által okozott pusztítások irányában eddigelé — kevés kivétellel — viseltettünk.« Ezen fontos nyilatkozatokkal kapcsolatban részletesen ismertette fölolvasó az európai államokban már meghonosított intézmény hivatását és szervezetét s egyúttal kiemelte vele kapcsolatban a rétmesterek képeztetésének szükségét is, mert a mérnöki tervek kivitelére segédszemélyzetre, rétépitő-mesterekre leend szükség, a kikből 6—8 is állhat egy kultúrmérnök rendelkezésére. Szükségesnek jelzi, hogy a rétmesteri intézménynek meghonosítását a törvényhozás engedélyezze s az intézmény költségeire a minister megfelelő dotatiót nyerjen. Egy év múlva e nyilatkozat után már tényeket találunk a jelzett irányban. 1879-ik évben a kultúrmérnökök száma négyre szaporittatott s a rétmesteri iskola szervezete előkészíttetett, ugy hogy 1879. deczember 1-én megkezdetett a rétmesterek oktatása a kassai m. kir. gazdasági tanintézet helyiségeiben. A vállalat minden oldalról jóindulattal találkozván, igen kevés költségbe került. A tanitás alapjául szolgáló tananyag-összeállitást a helyszínén, Offenburgban megszerezte az első kultúrmérnök, Kvassay Jenő, a helyi viszonyokhoz alkalmazni segédkezett a nevezett gazdasági tanintézet tanári kara és igazgatója, a ki egyúttal helyiséget és gyakorló tért is készségesen ajánlott fel, a tanitás eszközlését magukra vállalták a kulturmérnökök és a gazdasági intézeti tanárok, a kulturmérnökök egyike megbízatott a benlakó növendékek felügyeletével és a rendfentartással. Az előforduló kiadások fedezésére a földmivelés-, ipar-és kereskedelemügyi minister, b. Kemény Gábor engedélyezte a szükséges összeget. így aztán helyiség és fölszerelés, tananyag és tanerők, sőt igazgató is együtt lévén, a tanitás csendben, észrevétlenül megindittatott 7 tanulóval, a kik — kettő kivételével — a kiszolgált genie-altisztek sorából választattak, hogy ez által is biztosítva legyen a gyakorlati miveletekben való jártassága és mielőbbi használhatósága a rétmesteri növendékeknek. Az iskola az offenburgi mintájára szerveztetett, azon lényeges különbséggel, hogy e magyar iskola convictussal köttetett össze és hogy meglett férfiakból és gyakorlattal biró emberekből alakíttatott az első osztály, tehát a szükséghez képest egyenesen szolgálatra képes elemekből. E kísérletet nagy figyelemben részesítette a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium s az első téli tanfolyam befejeztével, 1880. márczius hó végén képviselőket küldött a vizsgálatra. Az