Kulturmérnöki jelentések, 1885

V. A rétmesteri intézményre vonatkozó szervezeti szabályok

77 Tiznél kevesebb szolgálati idő után elhunyt szülők árvái pedig csak akkor nyernek segélypénzt, ha teljes szegénységük kimutattatik és szülőjük legalább 5 évig szolgált. Az ekként gyámolitandó árvák a szerint segélyeztetnek különböző összegekkel, a mint vagy olyanok, kiknek sem apjuk, sem anyjuk nincsen, tehát egészen szülőtlenek, vagy olyanok, kiknek anyjuk él. 15. §. A szülőtlen árvák segélypénzének összege fejenkint és évenkint 50 frt. — Az összes árvák segélypénze azonban nem haladhatja túl azt a segélypénzt, melyet az életben levő anya kapott volna. 16. §. Ha az anya él és özvegyi segélypénzt húz, akkor egy gyermekre nem számit!atik külön segélypénz, egy gyermeken felül mindegyik évenkint 25 frtot kap. 17. §. Az özvegy és az összes árvák segélypénze nem haladhatja túl a férj részére járandott nyugdíj 80'/o-kát. 18. §. Ha az özvegy nő férjhez megy s ez által özvegyi segély pénzét elveszíti, akkor ezen idő alatt a már kiutalványozott segélypénzt az árvák tovább is élvezik a fennebbi §-ok értelmében. 19. §. Azon időtől fogva, melyben az anya is meghal és igy a gyermekek egészen szülőtlen árvákká lesznek, a 15. §-ban megállapított segélypénzt kapják. Hasonlóul szülőtlen árvákul tekintendők a 14. §. értelmében segélypénzre jogosított azon árvák, kiknek anyja házassági elválás, vagy valami saját hibája miatt segélypénzét elvesztette vagy segélypénzt nem is kapott. 20. §. Azon árvák, kiknek ellátása akár állami, akár egyházi közsegélylyel, vagy a segélypénz összegét túlhaladó mennyiségű ösztöndíjjal vagy valamely nevelő-intézetbe való felvétellel a segélypénz nélkül is fedezve s biztosítva van, ezen idő alatt nem kapnak segélypénzt. Ha azonban az ily árva még 16 éves kora, illetőleg férjhezmenetele előtt elvesztené a gyámolitást, akkor ő is részesítendő a fentebbi §-okban megállapított segélypénzben.