Kulturmérnöki jelentések, 1885

Főjelentés

12 zések rövid idő alatt épen ugy meg fogják hóditani az alföld gazdákat, a mint meghóditotta az alagcsövezés a felföldieket I Mindezt azonban rohamossá és közgazdasági tényezővé lehetne tenni, ha a talajjavitásügyi hitel kérdése czélszerű megoldásra találna. A kultúrmérnöki intézmény hétéves működése és rohamos igénybevétele biztosítékul szolgál arra nézve, hogy mig egyrészről elhibázott munkálatok által a szép fejlődésnek indult ügy nem fog koczkára tétetni, másrészről hogy megvan a gazdaközönségben a kellő belátás és igyekezet a czélszerűneki bizonyultat saját érdekében minél inkább felhasználni. A megalkotott vizjogi törvény pedig biztositja a kellő alapot, af melyen az egyesek érdeke sem a szomszédokéval, sem a közérdekkel ellenkezésbe nem jöhet. Az összeg nagysága, melylyel a talajjavitó intézetnek rendelkeznie kellene, évenkint 500,000 egész 1.000,000 frt között váltakoznék ; többet elhelyezni egyelőre alig sikerülne,, mert az ilyféle munkálatokat nem lehet gyorsan végrehajtani nem csupán a munkásviszonyok, hanem főleg a vízviszonyok miatt, mert jobbára csak alulról fölfelé haladva sikerül a munka nehézségeit leküzdeni és a legtöbbször sokkal kevesebb munkást lehet a szűk munkatéren alkalmazni, mint a mennyi rendelkezésre állana. Az efféle munkálatok nem hajthatók oly nagy mértékben végre, mint például a töltések épitése, hol ezer és ezer munkást lehet egyszerre minden nagyobbJ nehézség és fennakadás nélkül foglalkoztatni. A halászati ügyeket illetőleg bátor vagyok az s országos halászati felügyelő ide mellékelt jelentésére hivatkozni. Jelentésem kiegészítéséül a következő mellékleteket vagyok bátor Nagyméltóságod elé terjeszteni. T. A kultúrmérnöki és rétmesteri személyzet létszámát. II. A kultúrmérnöki kiküldetést kérők névsorát.