Kulturmérnöki jelentések, 1884

IV. A foganatosított és tervezett munkálatok rövid ismertetése

45 iakarmânyt nyújtanak ; miért is elhatároztatott és meg is kezdetett az illető területek alagcsövezése. A csövek gyártása és égetése helyben eszközöltetik, bár ezen ?idék agyagja nem felel meg a kívánalmaknak és azt a zsaluzsáni iitünő agyaggal kell keverni, hogy jó csöveket szolgáltasson. Nagy hátrányára van ezen vidék ilynemű talajjavításaira nézve izon körülmény is, hogy a helybeli munkás-emberek az ő ügyetlen­ségük és dologtalanságuk miatt rendszeres árkolásokra nem alkal­mazhatók és hogy azokat más messze vidékről kell pótolni; a mi aztán az eféle munkálatok költségeit tetemesen növel i. 7. Túróc% patak szabályozása Sankfalvától a Sajóig. Ezen pa­;ak a Sajó folyónak egyik legjelentékenyebb mellékvizét képezi. Eredete nagy kiterjedésű erdős hegyes vidékbe esik, miért is gyáron át állandó kis vízállással rendelkezik, a mi aztán azon szá­mos helységben, miket lefolyásában érint, ki is van használva nagy mérvben a malmok hajtására. És épen ezen körülményben rejlik ezen völgy árvizveszedelme, a mennyiben a malmok gátjai az áradásokat a mederből kiszorítják és a nagy kiterjedésű rétségekben több eset­ben nagy károkat idéznek elő. A patak medre a legalsó résztől elte­kintve, különben eléggé kiképzett, de rendkívül kanyargós, a mi az árviz kitörését tetemesen elősegíti. Mint mindenütt a hasonló esetek­ben, ugy itt is abban kell keresnünk a gyökeres gyógymódot, hogy a malmok gátjai a malmok munkaképességének figyelembe vételé­vel lehetőleg leszállitassanak és az erős törésű elvadult mederrészek lehetőleg kiegyenesittessenek. A völgy legalsó részén a talált csekély esés miatt a meder kibő­vítése az árviz emésztési képességének megfelelóleg nagyon költséges művelet volna, miért is javaslatba hozzuk az árviz beömlését a beje­királyii határtól egy egészen új, de tetemesen rövidebb vonalban a Sajó folyó fentebbi részébe elterelni; a mi ezen esetben nagy esés­nyereséget idéz elő, másrészt az összes szabályozás kérdését az alsó malmok rendezésétől függetlenné teszi. 8. Boc\onád-Mérai belvi\rende\és. Ismertetés az 1882. évi jelentésben. A tervezett árokhálózat a lefolyt évben kiásatott és csak még két hidnak kiépítése maradt függőben. Az eredeti tervezet már is tetemesen kibővittetett, illetve nagyobb területekre terjesztetett ki és a jövő évben még nagyobb kibővítést fog nyerni. 9. Puszta-Sashalmi belvízrendezés és öntözés. Terveztetett és foganatosíttatott két külön álló lapályos terület lecsapolása a Zagyvába, melynek védtöltéseibe vascsövek lettek beépítve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom