Kulturmérnöki jelentések, 1884

VII. Külföldi utazásokról szóló jelentések

<134 tesz, mely összegtől a síkság egyéb részein sem lesz lényeges elté­rés felmutatható. Ez összegeket részint rövid, részint hosszú lejáratú kölcsönökkel teremtették elő, részint örökös járulék alakjában terhe­lik azok a birtokot. Több medenczére kiterjedő munkáknál a hozzá­járulási összeget nem terület arányában, hanem a terület magassági fekvésére, távolságára és egyéb viszonyaira való tekintetből határozták meg arányosan. Mezőgazdasági eredménye a kiszárításnak minden tekintetben sikerültnek mondható és bátran megállja az összehasonlítást a Hollan­diában elért eredményekkel. Négyötöd része a síkságnak fel van törve, egyötöd része rét és legelő. A termés mennyisége 40—50 bushel buza és rozs acre-onkint, azaz 30—36 hektoliter hektáronkint ; a földértéke pedig 70—90 font sterling hektáronkint. A talaj tengeri-iszap, mely sok helyen kavicson és tőzegen nyug­szik. A síkság felső szélén a tőzeg is gyakori, mely 60 centimétertől 1—5 méterig terjedő vastagságban fordul elő. Mivelése 15 centiméter agyagrétegnek felhordása által történik, melyet az agyagba leásott árkokból nyernek. Az árkok távolsága 11—14 méter; a belőlük ki­került tőzeget az árokba visszahelyezik, a költség pedig átlag 40 font sterlingre rug hektáronkint. Holme mellett a whittlescai mederben hordozható vasúttal szál­lították a homokos agyagot 100 hektárra 32 font sterling költséggel. E birtokon a bérösszeg 3 font sterling évenkint. A benyomás, mit a síkság az utazóra gyakorol, változó. Vannak a bedfordi lapályon vidékek, melyeknek egyedüli ékességét a hullámzó aranykalászok beláthatlan tengere képezi, aratás után puszták, hol az egyhangúságot és kietlenséget csak a folyókat és csatornákat itt-ott övedző fasorok enyhítik. Viszont vannak különösen az északi részen tájak, hol az útak é& csatornák-menti farmoknak sorban épitett csinos, emeletes lakházai, virágos- és díszkertjei, valamint a nagyon gondozott, majdnem ember­magasságnyi élő sövénykeritések, melyek az útakat szegélyezik, a farmokat elkülönítik, a vidéket annyira díszítik, hogy szépségre nézve mivel sem áll mögötte Angolország sűrűen lakott dombos vidékének. Az ország világhatalmának egyik fő tényezője, a nagyipar még nincs kifejlődve, mi a lakosság számarányában is kifejezésre jut ; adatok hiányában községek és farmok sűrűsége után itélve, jóval felülmúlja e tekintetben Hollandiát, mire a vasúthálózat terjedelme is vall, mely mintegy 0'09 kilométer négyszögkilométerenkint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom