Kulturmérnöki jelentések, 1884

VII. Külföldi utazásokról szóló jelentések

131 Angliában igen szép példái találhatók ilynemű szabályozásoknak, melyek között, az elért eredményt tekintve, a legnevezetesebb a Glasgovvot keresztülszeló Clyde folyó szabályozása, melynek mélységét 1 méterről 7-5 méterre sikerült növeszteni. A Fen folyókra sem hiányzottak hasonló tervek. A mult század közepén Kinderley Nathaniel mérnöknek támadt az a szép eszméje, hogy mind a négy folyót a zátonyokon keresztül vezetve, az öböl közepén egyesitse, a bekerített 65,000 hektár területet pedig mesterségesen felsankoltassa. Rennie e tervet 1839-ben ismét tárgyalás alá vette s annak költségét 2 000,000 font sterlingre becsülte, kivitelére azonban nem került a sor. A Fen folyókon véghezvitt szabályozási munkák a következőkben foglalhatók össze: Az Ouse folyón Rennie terve szerint Lynn felett az Eau Brinch átvágást 472 km. hosszaságban 70,000 font sterling költséggel e században készítették és később 5 km. hosszaságban végrehajtott apróbb átmetszésekkel és rozséból készült párhuzam-művekkel kiegészítették. A Nene folyón Wisbeach és Coabhole között 10 krn. hosszaságban a folyót kiegyenesítették, a Welland folyón pedig James Walker, a Clyde szabályozó mérnöke épített 5 km. hosszaságban mederösszeszoritásokat és partbiztositásokat rozséból. A torkolathoz közel fekvő ezen partialis szabályozások igen szép eredményt mutatnak fel, melyet a tide határán kívül síkságbeli folyón majdnem lehetetlen elérni. A Welland folyón 2 méterrel az Ouse és Neve folyókon 3 méterrel szállt le az alacsony vízállás a szabályozott szakasznak felső végén, az áramlatok pedig, melyek a medernek napjában kétszer történő 4—6 méter magas vizréteggel való megtöltése és kiürítése által keletkeznek, annyira erősbödtek, hogy a partokat rózseművelettel és kőhányásokkal kellett biztosítani. Sok nehézséggel járt a Witham folyónak javítása, mely, mint már emiitettük, Bostonnál a Grand Sluice-al van elzárva, alatta pedig a számtalan kanyarulat miatt annyira fel volt iszapolva, hogy a hajózási forgalom rajta 80,000 tonnáról 40,000 tonnára apadt. A város testülete egy félszázad előtt szabályozta a folyót a Maud Foster és Hobhole zsilipek között 58,000 font sterling költségen, átvágásokkal, párhuzam-művekkel és hosszvédgátakkal, a medert fenéken 27 méter szélesnek hagyva, növesztve azt kilométerenkint 5 méterrel. Hatása e munkának abban nyilvánult, hogy a dagály culminálása 172 órával állt be előtt Bostonban, mint azelőtt. 9*