Kulturmérnöki jelentések, 1884

VII. Külföldi utazásokról szóló jelentések

г f"'w • s: '"ШЩР? 129 A másik ok a forgalmi (hajózási) és mezőgazdasági érdekek különféleségében és azon nehézségben keresendő, melylyel azoknak értékben való kifejezése jár. Végre döntő befolyással volt azon körülmény is, hogy midőn a folyószabályozások kérdése a mult és jelen század elején a síkságon égetővé vált, a nézetek az alkalmazandó módokat illetőleg a mérnökök között még nem voltak eléggé tisztázva és a véleménykülömbségek, valamint némely elhibázott kísérlet bizalmatlanságot keltett a gazdaközönségben az érdekelt területektől úgyis távol eső szabályozási munkák iránt. Az itt uralkodó viszonyok elég érdekesek arra, hogy velük bővebben foglalkozzunk. A Wash nevű öböl, melybe a Fen folyók torkolnak, fokozatos felsankolásnak van kitéve és majdnem felerészben az alacsony vízállás fölé 3—4 méterre emelkedő homok- és agyagzátonyokból áll. A folyók vízgyűjtő medenczéje jobbára kötött agyagfelülettel bírván, a sank csak parányi mértékben tekinthető folyóhordaléknak, inkább tengeri eredetű az, mely a hullámzás- és a dagálynak északdéli, az apálynak ellentett irányú erős áramlata következtében a fenéknek és a szabad tengerre nyiló partoknak, kivált a kiszögellőknek folytonos megbontása által keletkezik. Igy pl. Suttonnái az öböltől északra állítólag már 10 kilométerrel növekedett volna a tenger; Mablethorpenál pedig 2 kilométer távolságban a partoktól alacsony vízállásnál fatörzsek és épületkövek láthatók, mely utóbbiak templomromoknak tartatnak. Az elsodort könnyű szárazföldi tömecsek a szabad tengerben lebegő állapotban tartatnak, a hullámzásnak kevésbé kitett öblökben pedig leülepednek a dagály kulminálásának idején, midőn a befelé tóduló dagály és a kifelé rohanó apályáramlatban némi mozgási szünet áll be. Az itt érintett tulajdonságot megtartja a tenger Angolország partjain mindenütt, de főleg az északi tengerre nyiló partok mentén, hol az iszaptartalom dr. Andersen kísérlete szerint 3 gramra rug 1 liter vizben, tehát közel annyira, mint a Dunáé nagy áradáskor ; sőt van eset arra, hogy 30 centiméter vizrétegben 2—5 centiméter iszapréteg találtatott, mi mintegy 8 mm. száraz rétegnek felel meg. A Wash-öbölben mintegy 30,000 hektárnyi terület iszapoltatott fel a rómaiak idejéből, tehát 18 század folyamán 30 centimétertől sőt 6 méter magasság. Misem természetesb annál, hogy a tengervíz gazdag iszaptartalmát egyesek és vállalatok területek meghódítására és tőzeges lapályok ! mesterséges úton való emelésére használják ki. 9