Kulturmérnöki jelentések, 1883
IV. A foganatosított és tervezett munkálatok rövid ismertetése
90 s ezen irányban egy belvizlevezetó átereszszel kevesebb kell, ez a telre inkább ajánlható. VI. Szakasz kezdődik a 249-}-65 szelvénytől és tart 305-ig, vagyis Dósa városáig, Ezen hossz magában foglalja a Tarna-eörsi hidig a Tarna i tani medrét, hol a mostani kőhid a tervezett vízmennyiséget mii duzzadás nélkül levezetheti. Azontúl a 11., 12., 13., 14. számú áti szések következnek. Ezen átmetszéseken a hídépítés fölösleges, mii azok elején és végén a mostani meder el lesz töltve, a mely tölt« 1 a közlekedésre lesznek kihasználhatók. A 15-ik átmetszés úgyszólván alapját képezi a dósai ma fölötti Heves megyébe eső vízhálózat szabályozásának, a mely né • a sikeres szabályozás csak a malom teljes lebontása által volna kivihi Ezen átmetszésre a 304-J-50. pontban a I-só normale szei egy hid van tervezve az átvágott területre való tekintettel, mely h költség az összes költség előirányzatába felvétetett. Ezen szakasz elején a Gyöngyös patak 10 köbméternyi vizé az előző szakasz 70 köbméterjét 80 köbméterre szaporítja, minek mi felelőleg a tervezett vízmélység 3'25-re emelkedett 38 m. töltésköz < mellett. A töltésmagasság ezen esetben a vizszin-emelkedésnek megfelelői nem emeltetett fel a vizszin fölé egy méterre, hanem csak 0'75 m terre lett tervezve. Ezen eltérésnek okául szolgál a költségkímélés' kivül, hogy a jelenlegi meder, mely a szakasz nagyobb részét tes ki, jóval nagyobb, mint az átmetszésben tervezett normál szelvén és természetes parija is oly magas, hogy azt a tervezett vizoszlc sem lépi át mindenütt és az áthágott helyeken is csak csekély olda nyomást fog gyakorolni a töltésekre. VIT. Szakasz kezdődik a 305-nél és tart a 822-ig. Ezen szakaszban, de ugy a következőkben is fótörekvésünk od; irányult, hogy a legnagyobb viz is a természetes partok alá kerüljör és a töltés által képzett medernek minél kevesebb szerepe legyen szem előtt tartván azt, hogy az ezen szakaszokban összegyülemlc vizek közvetlenül két népes várost érintenek lefolyásukban. A 7. szakasz csak a város területére terjed ki, és csak annyiban nyer megkülönböztetést az előbbitől, a mennyiben a vizszin esése a meder nagyságához mérve sokkal csekélyebb, mint az előzőben. Ezen szakasz elején történik a két Tarna egyesülése, a mely
