Kulturmérnöki jelentések, 1883

IV. A foganatosított és tervezett munkálatok rövid ismertetése

ot padékoknak, melyeket a Bükk és Mátra-hegylánczolatról délre vonulö számtalan patak és vizér magába fogad, és rohamos eséssel völgyébe levezet. Ezen patakok, viz-erek nem szűnnek meg teljesen, sőt ellenkezőleg az egész árterület tele van hálózva velük. A. patak megvan, de hiányzik a meder, tehát a folytatólagos levonulási út. A mederből kilépett viz csakhamar megtölti a mélyebb helyeket, hol elmocsárosodva rontja a levegőt, megsemmisíti a különben buja talaj termését, gátolja a közlekedést, a forgalmat ; sőt a domborzati« viszonyok következtében a falvakat sem kiméivé, a lakosság tűzhelyére is behatol. Szabályozási vezérelvek. A tervezet kidolgozásánál alapelvül szolgált, hogy a rendesen jelentkező árvizek ellen a Tarna alsó völgye teljesen meg legyen óvaA rendkívüli (felhőszakadásból származó) árvizek ellen védekezni tisztán gazdasági szempontokból — kivált hazai viszonyaink között — nem lehetséges, mert a költségek nem érnék fel a nyújtott hasznokat, habár a javaslatba hozott minta-szelvények már egy félméter vizszinemelkedés mellett is a tervezett magasság fölött átlag 5O

u/

0 nagyobb vízmennyiséget képesek emészteni, mint mennyire számítva lettek. A szabályozás vezérelve tehát : 1. hogy a vizek lefolyására kellő méretű meder készíttessék, és ebben keressük és találjuk a helyzetnek gyökeres javulását a jelenlegivel szemben ; 2. hogy a meder képzésére szükséges földmozgósitásból töltések emeltetnek a rendes nagy vizek összeszoritására, a mely töltések azonban inkább csak másodrendű szereppel birnak, a mennyiben átszakadásuk esetén sem félhetni rendkívüli bajoktól ; 3. hogy a belvizek biztos lefolyást nyerjenek ; 4. hogy az itatásra és közhasználatra szükséges viz a szabályozás által egy községtől se vonassék el ; 5. hogy a Tarna mellék-patakjainak szabályozása azon pontig terjesztessék ki, a meddig az a fővölgy szempontjából szükségesnek mutatkozik. A részletek tárgyalása előtt a Zsadány alatt eszközlendő vizmegosztásra nézve kívánjuk még a következőket előrebocsátani. Azon ponttól kezdve, hol most a Tarna a Gsörsz-árkát keresztezi, ezt, mint a Tarna árvizeinek levonulási irányát kívánjuk felhasználni, a mennyiben a jelenlegi Tarna rendkívül kanyargós és