Kulturmérnöki jelentések, 1883

IV. A foganatosított és tervezett munkálatok rövid ismertetése

6« részt a levezető csatornák hiányos állapota, másrészt a sürün felfakadó források miatt nedvességtől sokat szenved ... A helyzet javítására egyrészt a pataknak szabályozása, másrészt a forrásos helyek alagcsövezése terveztetett. A csövek egyelőre Neczpálról szállíttatnak. 43. Lietava váralja. Birtokos : Smialovszky Valér. Magas fekvésű agyagos szántóföld — 50 hold kiterjedésben — erdőktől olyképpen környeztetett, hogy az erdőből leszivárgó vizek rajta keresztül vonultak és a megmivelést többnyire meghiúsították. A baj elhárítására az erdők felől árkok és helyenkint lecsapoló árkok húzattak és ezen árkokhoz képest a tábláknak új beosztás is adatott. Ugyanitt a völgyben 15 hold vad vizes rét késő őszszel alagcsöveztetett, s ezzel Trencsén megyében is meg lett indítva az alagcsövezés, mely az eddigi jelentkezések után Ítélve, már a jövő évben is nagy kiterjedést fog elérni a megye területén. 44. Trsztje község. Birtokos : Marsovszky Mór. A Prusina völgy fenekén 80 hold kiterjedésű nedves rétnek, mely nagyrészben 25—30 centiméter vastag tőzeggel van már borítva, nyilt árkokkal való kiszárítása terveztetett, a mennyiben pedig az árkok a czélt teljesen el nem érnék, alagcsövezéssel pótoltatnak. V. kerület. A munkálatokat vezette : Faragó Lipót kerületi kultúrmérnök, 1 segédmérnökkei, 1 gépészszel és 10 rétmesterrel. 1. Nagy-Lucska. Birtokos: Gr. Schönborn Ervin. Az 1881. évben tervezett és tavaly megindított 40 hold területű. gazdasági udvar alagcsövezése be lett fejezve. Az udvarban a kötött és vadvizes agyagtalaj őszi és tavaszi időkben felázott annyira, hogy a közlekedés teljesen lehetetlenné vált; az utakra évenkint felhordott kavics nyomtalanul elsülyedt, mi okból a közlekedés valamilyen fentartására a íőbb utak egymás mellé fektetett talpfákkal lettek kirakva. Az épületek pinczéiben örökösen állott az összegyűlt talajvíz ; az összes épületek alapjukban valóságos elázásnak voltak kitéve. Mindezen bajoknál nagyobb volt azonban az, hogy a talajvíz magas állása s közvetetlen a talaj felszíne alatt való ingadozása ragályos betegségek csirmagvainak fészke volt, melyek ugy a major levegőjét, valamint a kutak vizét annyira megfertőztették, hogy ezen udvarban a marhaállomány közt a ragályos betegségek esetei soha ki sem fogytak. Felsorolt bajok megszüntetésére s a talajvíz színének állandó lesülyesztésére az udvar egymástól 8 m. távolban haladó csővonalakkal lett alagcsövezve. Ezen rendes