Kulturmérnöki jelentések, 1883
VII. Külföldi utazásokról szóló jelentések
152 s és pöczegödrök anyaga keresett czikket képez és főleg a tőzeges területek javítására fordittatik. A tőzeg javítási munkálatait, valamint művelési módját jelen füzetben Barcza Károly jelentése kimeritőleg tárgyalja. A tőzeg a kőszén Trendszeres használata előtt jóformán egyedüli fütő-anyaga volt Hollandiának, az e czélból folytatott nagymértékű kiaknázások által nagy, sikfeltiletü tavak keletkeztek. Ezen tavak szaporodásának káros voltát az állam belátta és a tőzeg kiaknázását szabályozta ; ugyanis az újabb időben csak oly feltétel mellett engedtetik meg a kiaknázás, ha annak helye hasznos területté alakittatik át. Az átalakítást igen megkönnyíti az a körülmény, hogy az átlag 1—3 méter vastagságú tőzeg-réteg majd mindenütt kötött agyagon nyugszik, melyre annyi termékeny iszap rakódott le, hogy a tavak lecsapolása után azokon minden trágyázás nélkül a legértékesebb termények termelhetek. A Zuid-Plae nagy kiterjedésű polder, jóformán tőzeg-kiaknázás által keletkezett gödrökből, tavakból alakíttatott át kitűnő termőfölddé. Az alagcsövezés terén Hollandia csak jelentéktelen helyet foglal el, a mennyiben természetes fekvése és geologiai eredete szerint a vadvizes és kötött talajok csak csekély részét képezik területének. 1880-ban az összes alagcsövezett terület 32,127 hektárt tett ki, melyből a legnagyobb rész 18,900 hektár esik Groningen tartományra, Friesland 3781, Zeeland 3356 hektárral szerepel a fentebbi összegben. Hollandia a tenger, a folyók és a belvizek ellen való küzdelemre létesített munkálatoknál világhírű építményeket, műtárgyakat emelt. Töltései, azok alapozása és borítása, hajózó és egyéb zsilipéi a szakértőre nézve nemcsak kiváló érdekességü tanulmányt képeznek, hanem nagyszabású méreteik és foganatosításuk módja által egyúttal bámulatát is felköltik. E müépitmények leírása kivül esik jelentésünk keretén annál inkább, mert pontos rajzok nélkül nem is volna kellőleg megérthető. Miért is csak a vizemelő rendszerek rövid ismertetésére szorítkozom. A kiszáritási munkálatoknál a gőzgépek és szélkerekek egyaránt alkalmazásban vannak. A hol gőzerő használtatik, 1,000 hektárra és 1 méter emelési magasságra 9-5 effectiv lóerő jut. A 18,100 hektár területű harlemi tónál 840 effektív lóerő van alkalmazva, az emelési magasság 4-5 méter; esik tehát 1.000 hektárra és 1 méter emelésre 10'30 lóerő. Szélkerekeknél pedig 400—500 hektárra számíttatik egy szélkerék, ha az emelési magasság nem nagyobb 1 — 1-5 méternél. Ha az emelési magasság nagyobb, akkor az emelés lépcsőzetesen, tehát több szélkerék-
