Kulturmérnöki jelentések, 1882

Jelentés Albrecht főherczeg tescheni és saybuschi birtokán eszközölt alagcsövezésekről

75 1850-ik évtől 1880-ig gyűjtettek, kivehető, hogy az összes föld­munka folyó ölenkint átlag 10—13 krajczárba került, a csövek ára pedig a földmunkának 65—70 százaléka s igy az összes költség 18—20 krajczárt tett ki folyó ölenkint vagyis katastrális holdankint 60—70 forintot. Ezzel szemben a kézzel fogható eredmények a következőkben foglalhatók össze. Oly területek, melyek azelőtt müvelésre teljesen alkalmatlanok voltak, 4—5 év alatt szántófölddé váltak s azon helyeken, hol az előtt nagy munkával silány eredmény éretett el, most mintaszerű gazdálkodás folyik. A bogárhátú szántásról átmentek a sima szántásra, mi által nemcsak lényeges területet nyertek meg, hanem a termés egyenlő­ségét is biztosították. Ezen átmenet tette lehetővé az itt nagy mér­tékben alkalmazott gözeke-szántást is. Azon területeken, hol azelőtt csak zab, árpa és takarmányfélék termeltettek sikerrel, most a buza, repcze, burgonya és a répa is rendesen szerepelnek a vetésforgásban, mert az elért eredmények azok sikeres termelését bebizonyították. Az alagcsövezés hatását feltűnően észlelni lehetett a meg­munkálás körül, mert a csövezett terület tavaszszal legalább két héttel korábban munkálható meg, mint a szomszédos, különben ha­sonló fekvésű birtokok, a melyek néha egyáltalán be sem veszik az ekét. A klimaticus szélsőségek káros hatása ellen is hatásos óv­szernek bizonyult az alagcsövezés, mert nemcsak a túlságos ned­vességet és hidegséget enyhítette, a mit minden alagcsovezésnél észleltek, hanem még a nagy szárazságban is jobban védve volt a növényzet az alagcsövezett területen, a mennyiben a csövezés ha­tása folytán lazított talaj több nedvességet képes likacsaiban rak­tározni, mint a természetes állapotban lévő összeálló agyag. A say­buschi uradalomban erre nézve tanulságos megfigyeléseket tettek és észlelték, hogy tartós szárazság alkalmával, midőn a szomszé­doknál reggeli harmat nem mutatkozott ; az alagcsövezett táblákon minden reggel erős harmat frissítette fel a növényzetet, sőt mesz­sziröl is rá lehetett ismerni az alagcsövezett részre, mert nyári napfelköltével a csövezett táblán látható volt a vízpárák felszállása. A csövek tartósságával meg vannak elégedve, mert ha for­dultak is elő javítások, a melyeket a kezelő gazdatisztek maguk végeztettek, azok oly helyeken észleltettek, a melyeken a tökélet­len ellenőrzés hiányában rosz csövek jutottak a földbe. 10*

Next

/
Oldalképek
Tartalom