Kulturmérnöki jelentések, 1882

IV. A foganatosított és tervezett munkálatok rövid ismertetése

50 levezetésére a legmélyebb részen oly csatorna terveztetett, melyben az összes határ vizei lefolyást nyerhetnek. A csatorna a két érdekelt község községi közmunkájával ké­szül. Ez évben 850 napszámnak leszolgálásával a csatornán 1760 f. méter hosszban 4240 köbméter föld lett mozgósítva. 18. Vinna. Birtokos: gr. Sztáray Antal. E vidéken a talaj leg­nagyobb részt kötött és a vadvizességre hajlandó sárgás-fehér agyag. Ez évben egy kísérleti alagcsövezés kivitele volt tervezve s az alagcsögyártás az év tavaszán meg is indíttatott. Az alagcsövezés kivitele azonban elmaradt, részben a kedvezőtlen ősz, de leginkább munkáshiány következtében, ugyanis a munkaerő java e vidékről aratás után kivándorolt. Az alagcsövezés költsége katasztrális hol­dankint 36 frt 80 krra van előirányozva. 19. Karcsava. Birtokos: Gutmann Izidor. Sárgás-fehér agyag­talajú szántóföldek és rétek alagcsövezése terveztetik. Az alagcsöve­zés jövő évben 30 hold szántóföld és 40 hold rét alagcsövezésével lesz megindítva. A csövek Karcsaván fognak gyártatni egy a télen felállítandó 10 lóeréjü locomobil által hajtott tégla és alagcső­sajtón. Ezen nagy munkaképességű sajtó felállítása kiváló jelen­tőséggel bir Ungmegyének e vidékére, melynek talaja kevés kivétellel mind kötött sárgás-fehér anyag, mely nagy mértékben szükségli az alagcsövezést. 20. Mokcsa-Pallakcsa tavak lecsapolása. Közbirtokosság. Ezen tavak lecsapolására készített terv f. év elején tartott érdekeltségi ülésen el lett fogadva. Az alatta fekvő Csicsér község felebbezett ugyan ellene, azonban a terv a közmunka és közlekedésügyi mi­nisterium által is jóváhagyatván, kivitele a jövő évre maradt. A terv kiegészítő részét képező Velika patak (az Ungnak nagy kiszakadása) zárgáttal ez évben el lett zárva. 21. Ung és Laborcz szabályozás. Az 1881. évben történt fel­vételekből kitűnt, hogy az Ung folyó torkolata körül azon viznek, mely Viszokánál nagy viz alkalmával egy mederben elfolyik, csak 14.5°/ 0 részét; a Laborcz a n.-mihályi emésztésnek 27%-át, az egye­sült két folyó medre az összes viznek csak 30°/ 0-át képes saját med­rében elvezetni, mig az azon túl eső része a viznek a medren kí­vül csatangol mindaddig, mig a főár levonultával a mederben nem talál újra levezetést. A terv szerint az Ung és Laborcz medre a folyó önerejével képezendő ki annyira, hogy a nagy vizek 60%-át legyen képes be-

Next

/
Oldalképek
Tartalom