Kulturmérnöki jelentések, 1881

V. Az országban nem a kulturmérnökség által tervezett vagy régebb idő óta létező talajjavítások ismertetése

80 A rőzsével és kővel való földalatti levezetésnek példái sem ritkák. így Kosztolányi László Nemes-Kosztolányban eléggé kielégítő eredményt ért el ily módon vadvizes szántóföldén. Báró Friesenhof Gergely Nedanóczon két téglából képezett csatornákkal javított egy kisebb területet. A két, félköralakű mélyedéssel biró tégla összetételével rendes csőalak állíttatott elő. Egy hold ilymódon való javítása. 70 frtba került. 35. С s. kir. uradalom, Holies, Nyitra megye. Ezen uradalomban még a40-nes évek előtt lett öntözés berendezve és alagcsövezések is történtek kisebb mértékben. De jelentést azokról eddig nem kaphattunk. 36. Pozsony m egyei öntözések. Pozsony megye közigazgatási bizottságának az 1881. év második felére vonatkozó gazdasági jelentéséből. Tavaszi jelentésünkben hivatkoztunk arra, hogy a rétöntözés, vízhasználati törvény hiányában, ott is, hol ezelőtt dívott, — hanyatlásnak indult, nagyrészben teljesen lehetetlenné lőn, megszűnt. A nm. ministerium 21142. sz. rendeletében ezen jelentésünknek adatokkal való bővebb felvilágosítására szólított föl, miből azt kell következtetnünk, hogy ez irányban bajaink orvoslására lépéseket tenni, vagy legalább a dolgot bővebben megfontolni van elhatározva. Felkerestem tehát minden erre vonatkozó adatot, beérkeztek tudósítóink jelentései, és mindezek alapján megkísértem részletezni a megyebeli rétöntözési míveletek történetét, mert ezen gazdasági intézmény legnagyobb részben a múlté, és róla mint létezőről alig lehet szólani. A nagyszombati járás és hegyentúli járásban 1848 előtt, mig az uri hatóság fennállott, és a mindent szántófölddé nem változtató legelőfelosztások nem létesültek, voltak terjedelmes, halas - tavaknak nevezett vizfogók, melyeknek vize nemcsak hal tenyésztésre, hanem szárazság idején rétöntözésre is használtatott ; akkor a nagybirtokosokurai lévén malomnak, földnek, külön vízhasználati törvény nélkül is felhasználták a patakok vizét rétöntözésre. Az 1848. évben megszűnvén az uri hatóság, végtelenek voltak a molnárok és kisebb apróbb birtokosok panaszai; végre a nagybirtok fokonkénti korlátolásával eljutott 1855-ben, — az akkori kormányhatalom — oda, hogy a malmok vízhasználati szabályzatát elkészítette. Ezen egyoldalú vízhasználati szabályrendelet még több érdeket sértvén, 1858-ig örökös felszólalásoknak, perlekedéseknek, passiv ellenállásnak volt szülőanyja. 1858. évi május 15-én végre megszületett az érdekeltek meghallgatása után az átalános vízhasználati szabályrendelet és az a pozsonyi helytartóság állal 5269. szám alatt helybenhagyatott.