Kulturmérnöki jelentések, 1881
III. A foganatosított és tervezett munkálatok rövid ismertetése
48 szélén körtöltés épült, mi által egyrészt a vizek lehuzödása lőn megakadályozva a laposba, másrészről a székes hátak is javulnak, a menynyiben a töltések által visszatartott vizet beinni kénytelenek. 74. Mezőhegyes. Állami ménes-birtok. Az 1881-dik évi LII. t.-cz. által a Körös, Tisza és Maros közt fekvő terület belvizeinek rendezése el lőn határozva. Az itt eszközlendő ilynemű munkálatok közt a legfontosabb az u. n. Száraz ér szabályozása, mely Arad vidékén keletkezik és egykor a Marosnak kiszakadását képezte és elhaladva Tornya, Batonya, Mezőhegyes, TótKomlós határokban, a sámsoni pusztánál délre fordul, hol eddigi szabályos, bemetszett medre megszűnik és számos éren és laposon keresztül a mindszent-apátfalvi társulat árterébe ömlik, s ott mintegy 30 ;000 holdnyi területet borit el. Ezen érnek szabályozására két tervezet készült : a Boross Frigyesféle terv szerint a sámsoni kanyarulattól kezdve egyenes irányban vezettettnék a hódmező-vásárhelyi határon Kis-Martélynak, magába fogadva a hódmező-vásárhelyi u. n. pusztai vadvizeket is, melyek a nedves években mintegy 22,000 holdat boritanak. A Szojka Gusztáv-féle terv szerint ellenben a csatorna Sámsontól egyenest délre fordulna és Makó fölött Apátfalvánál torkollanék a Marosba, mindenütt a fensíkon haladva. Ezen belvizlevezető-csatorna Aradnál a holt Marossal és ez ismét az aradi vár átellenében magával a Marossal kapcsoltatnék össze és igy egyszersmind öntöző csatornáül is szolgálna. Tekintve azt a rendkivül kedvező körülményt, bogy a Marosnak Aradtól a Tiszáig, több mint 30 méter esése és kitűnő iszapos vize van, a szárazéri csatorna az öntözés megalapítására van hivatva Alföldünkön. Ily viszonyok között igen fontos és érdekes volt azt kitudni, hogy Mezőhegyesre miféle jövő vár ezen csatornából. A megejtett terület-lejtmérésekből kitűnt, hogy mintegy 4000 holcl igen könnyen volna e csatornából öntözhető, ha a vizkivitel magában a birtok határában történnék, ha ellenben a vizfővel és csatornával felebb megyünk egész Batonyáig vagy Tornyáig, akkor még sokkal tekintélyesebb terület lesz a csatornából dominálható. 75. Tisza-Dob. Birtokos: gr. András s y Aladár. A birtokon mintegy 700 holdnyi területet boritó belvizek levezetésére egy főcsatorna a kellő mellékágakkal terveztetik, mely a karádi zsiliphez vezetné a vizeket. A laposakat környező székes hátakon pedig vizfelfogó töltések emeltetnének, melyek egyrészt megakadályozzák a vizeknek a laposokba való összefutását, másrészt magukat a székes hátakat hasznos nedvességben részesitik.
