Kulturmérnöki jelentések, 1881

III. A foganatosított és tervezett munkálatok rövid ismertetése

34 29. Mezőkeresztesi belvízrendezés. Érdekeltség. A tavaszi hóolvadások és tartósabb esőzések alkalmával a magasabb és hullámos fekvésű helyekről az u. n. Nádaséren mind a keresztesi határba ömlenek a belvizek, hol lefolyást nem találva — mintegy 1500 holdnyi rét és szántóföld termését veszélyeztetik és teszik tönkre Ezen vizek természetes lefolyása a nagy-mihályi határ felé van, hol azonban a határszélen töltéseket emeltek, minek következtében a vizek ott helyben megrekednek. E bajon segítendő, a nádasérnek kitisztítása, ott pedig, hol már egészen megszűnt, űj levezető meder nyitása terveztetett; ez csatlakozik azon árokhoz, melyet ugyancsak a belvizek levezetése czéljából a nagy-mihályi határban még 1880-ban kidolgozott a kulturmérnökség s a mely a vizeket egész a Csincséig vinné. 30. A Gyöngyös patak szabályozása. Adács, VámosGyörk, Árokszállás és Visznek községek határaiban. A gyöngyösi hegyekből nagy sebességgel és rendes mederben lerohanó vizek a vámos-györki határban egyszerre a síkságba érnek, esésök megtörik és a meder annyira megszűkül, hogy a kis vizek is alig férnek meg benne. E bajon segítendő, a vámos-györki határban egy egészen űj meder lön tervezve, mely azonban az árokszállási határ szélső szélén csatlakozik a régihez. Az árokszállási és viszneki határban a malmok gátolják a szabad lefolyást, miért is ezek átalakítása válik szükségessé. A beömlésnél pedig a Tarnába egy átmetszés van tervbe véve, mivel ott a régi meder nagy kanyarulatokban mozog. 31. A patai patak szabályozása. Vámos-györki határban. Ezen patak a Gyöngyösnek képezi mellékágát. A tasi pusztán már az 1880-dik évben ásatott egy külön csatorna a régi elhagyott meder helyébe. A vámosgyörki határban a meder ismét elfajul, ' miért is onnét a szabályozás folytatása vált szükségessé, mi részben a régi meder kibővítése, de legnagyobb részben egészen új meder ásása által éretnék el. A gazdasági czélon kivül Vámos-Györk községben a belsőségek és lakóházak is érdekelve vannak ezen szabályozásban, a mennyiben nagyobb áradások alkalmával a viz a lakásokba is behatol. 32. Aldebrő. Birtokos: gr. Károlyi Gyula. Kétszáz holdnyi terület belvizektől való megmentésére egy fő levezető, két másodrendű és több harmadrendű lecsapoló árok terveztetik, melyek vizüket a Kígyós-ér felhasználásával a Tarnába öntik.