Kulturmérnöki jelentések, 1880

VII. A nevezetesebb munkálatok ismertetése

42 £. Néhány egyél» mivelet leírása. A 1 a n d о к i a 1 a g с s ö y e z é s e k. A landoki (lig. Hohenloheféle) uradalom a Tátra észak-keleti lábánál fekszik, hűvös éghajlattal bír, rövid nyarat ér s ki van téve gyakori hűvös csapadékoknak, e mellett talaja agyagos és helyenkint a közvetlen közeli magas hegyeknek leszivárgó vizeitől szenved. Többször megesett itt, hogy a nyár rövid volt a gabona megérésére, vagy nem maradt idő annak learatására. Az alagcsövezés czélja itt a talajt ártalmas nedvességétől megszabadítani, ez által hőmérsékletét emelni, a tavaszi és őszi munkát lehetővé tenni, s így a munkaidényt meghosszabbítani. A már eddig is mutatkozó siker arra birta az uradalom kezelőit, hogy 500 holdnyi terület alagcsövezéséhez szükséges mintegy fél millió cső szállítására a bélai alagcsőkészitő társulattal lépjenek szerződésre. A jelen évben 80 holdnyi terület holdankint 30 frtnyi költséggel lett alagcsövezve. Öntözés a Gort va patakból az ajnácskői uradalomban. A Gortva patak mentén elterülő rétek, a hegyek lábánál előtörő források következtében, kevés kivétellel vadvizesek és fűtermésök, ugy takarmány, mint legelő gyanánt alig használható. Ezen bajon csak gyökeres lecsapolás és az azt követő öntözés által lehet segíteni, mire nézve az ajnácskői uradalomban a vidékbeli gazdák utánzásra méltó példát és mintát találhatnak. A 30 holdnyi rétterületen mindenekelőtt a lecsapolás hajtatott végre nyílt árkokkal. Az öntözésre szolgáló viz a patakból minden duzzasztás nélkül egy a tápláló árokra épült zsilipen át jut az öntözési telephez, hol a patak, mint legmagasabb terület mentén vezetett árokból tiltok segélyével az öntöző árkokba tereltetik, melyekből a réten át csörgedezve a lecsapoló árkokba jut, melyek ismét a patakba vezetik vissza. A munkálat későn végződvén, az első öntözést csakis a szénakaszálás után lehetett megejteni, az eredmény tehát csak a sarjú-