Kulturmérnöki jelentések, 1880

VII. A nevezetesebb munkálatok ismertetése

О О ob majd itt, majd ott kicsapva, a széna- és sarjutermést veszélyezteti; kis vize 50 — 60 liter másodperczenkinti emésztésre száll le, azonban még a legnagyobb szárazság idején sem apad el egészen. Az öntözésre kiválasztott rét közvetlenül a patakra dől, s ezért előbb biztositani kellett az árvizek ellen a terményt, mi aképpen történt, hogy a fűzzel és bozóttal benőtt meder megfelelően kitisztittatott. Az öntözésre szükséges viz kiemelés^ a IV. rajzlapon látható műépitmény segélyével történik ; ugyanis egy kőhidról, mely a szabályozás alkalmával a patakon közlekedési czélból épült, három padló bocsáttatik le, melyek végeikkel a hid ellenfalain képzett bemetszésbe illenek. Az ilymódon egy méter magasságra duzzasztott viz az ol'dalnyiláson, illetve tiltón keresztül a főárokba jut, honnét az osztó

: árkokba terelhető, melyekből tiltok segélyével a vizszintes folyókákba szorittatik és innen az egyes táblákon végig csörgedezve, a csurgalék a vörössel jelölt lecsapoló árkokon ismételt felhasználás után az anyamederbe foly vissza. Az eddigelé berendezett terület 38 kat. hold, azonban ugyanezen építmény segélyével az öntözés 200 holdra is kiterjeszthető a szomszédos birtokosoknál. Az öntözés berendezési költsége kat. holdankint 20 frtra rúg, belészámitva a vizfő előállítását is. A földmunkálatok holdankint csupán 6 frtba kerültek A munka augusztus elején lett befejezve és a rét csakis egyszeri öntözésben részesült; mégis holdankint 14'5 métermázsa kitűnő sarjút adott, míg a nem öntözött terület holdankint csakis 2 métermázsát. Ha tehát métermázsáját csak 1 frt 70 krba számítjuk is, már is azt mondhatjuk, hogy csupán egyetlen sarjutermés kifizette az összes befektetési költségeket. (További részleteket lásd hátrább [50. lop] az eredmények összeállítása között.)