Vizrajzi Kongresszus - A Magyar Vizrajzi Szolgálat 70 éves fennállása alkalmából (Budapest, 1955)
- 3 cél mellett azonban a tudomány szükségleteit és követelményeit is szeme lőtt kell tartani és nemcsak azokat a tényezőket kell megállapítani, amelyek folyóvizeink mederalakulására hatással vannak, hanem meg kell állapítani a közöttük lévő összefüggéseket is, hogy mindkettő változásának tanulmányozásából megismerjük folyóvizeink természetét, életműködését és törvényeit," Ennek a tudományos szempontból alapvető és az ország vizgazdálkodása szempontjából döntő jelentőségű munkának úttörője a Vizrajzi Szolgálat első vezetője, Pécs József volt, aki azt egészen 19o2-ig vezette. A Szolgálat fennállásának első tizenhat évében tervszerűen kiépítette a vizmérce és csapadékmérő hálózatot, kifejlesztette az országos viz jelzőszolgálatot, bevezette az árvizek előrejelzését, kiépítette' és beszintezte az országos vizrajzi alapponthálózatot, elvégezte íőfolyóink teljes vizrajzi * felvételét, tökéletesítette a magyar hidrometriai mérőeszközöket, kidolgozta a mérési módszereket és megvetette a magyar hidrológiai szakirodalom alapját. 19oo. után egy ideig még tart az egységes terv körül csoportosuló célirányos kutató munka, mely a Szolgálat viz- jelző, medernyilvántartó ás hidrometriai csoportjában folyt azonban 1914-től az első világháború már minden nagyobb- szabásu munkát megakadályozott. Az első háború után az ország távlati gazdasági célkitűzéseinek hiánya és a tudományos kutatás iránti érzéketlenség a szolgálatot tétlenség re kárhoztatta, amelyből csak 193o.-ban, a nagy óbbazabásu vizgazdálkoaási tervezések megindulása révén tud egyidőre kiemelkedni. A meginduló tervezéssel fellendült a vizrajzi adatgyűjtés, a vízfolyások hidrológiai felvétele, 1942.-ben megindulnak a Tiszán, majd a Dunán a hordalékmérések és elkezdődik a tarozások felvétele mindezeknek azonban a második világháború hamarosan véget vetett.