Vizrajzi Kongresszus - A Magyar Vizrajzi Szolgálat 70 éves fennállása alkalmából (Budapest, 1955)
- 14 összehasonlítására..Újabb vizsgálatok során előállítottuk az egyes jelenségek időbeni fellépéseinek illetőleg megszűnésének valószínűségét kifejező grafikonjait és vizsgálat tárgyává tettük azt a kérdést»hogy a jég okozta hajózási kényszerszünet milyen mértékben csökkenti a hajópark ki- használását. Vizsgáltuk,hogy mit jelentene a hajózás szempontjából,' ha a kényszerszünetüket a jég gyorsabb levonulásának biztosításával megrövidithetnók. Ugyancsak folyamatban van a jégzajlás árvédelmi biztonságra vonatkozó hatásának vizsgálata. IClasz Márton már közel száz éve rámutatott arra,hogy a Duna Budapest alatti szakaszán általában nem képződik jégtorlasz ott, ahol kisvizek idején is kellő széleeségben megvan a 3 méteres vízmélység. Arra kell tehát törekedni,hogy ez a mélység az egész Dunán folytonosan meglegyen s akkor jégtorlasz - tehát jeges árviz sem - keletkezhetik. Ügy félévszázaddal előbb pedig már Bogdánffy Ödön levonta a következtetést, hogy a jeges árvizek elleni védekezés leghatásosabb módszere a jól végrehajtott folyószabályozás. Ugyanerre a következtetésre jutottak mindazok a magyar kutatók, akik magyarországi jégkérdéssel foglalkoztak. Gázlóviszonyok Mig a gázlók a folyók szabályozása előtt sok esetben csak akadályozták a hajózást, addig a szabályozás után már csak hátráltatják, korlátozzák. A gázlós folyószakaszok klasszikus példája a magyarországi dunaszakasznak Rajka és Gonyü közé eső ré^ze. Ennek a dunaszakasznak gázlóit, a szakasz középvizszabályozása előtt, a volt Dunagőzhajózás i Társaság jelölte meg saját használatra. Később az állammal kötött szerződés értelmében az adatokat a Vízrajzi Szolgálattal is közölte, amely azokat az érdekelt hivatalokhoz s a főbb hajóállomásokhoz is továbbította, ahol a gázlók
