Vizrajzi Kongresszus - A Magyar Vizrajzi Szolgálat 70 éves fennállása alkalmából (Budapest, 1955)
- 9 Vizsgálataink során a folyami duzzasztóművék hordalék- problémáival is foglalkoztunk. Ezek a kérdések, részben a megépült tiszalöki viz lépcsővel, részben pedig a tervezett többi tiszai vízlépcsővel, ill. a visegrádi dunai duzzasztóművel kapcsolatosak, A folyami duzzasztómüvek feletti fel- töltődések számítását Orth-jamov és mások elmélete alapján határoztuk meg. Pl, a tervezett visegrádi dunai vízlépcsőnél számításaink szerint kb. lo fo-os feltöltődést várhatunk a teljes tározó térfogathoz viszonyítva. A sok elméleti és gyakorlati vizsgálat közül egyik legfontosabb kérdést, a mederállandóság és a hordalékmozgás kapcsolatára vonatkozó kutatásainkat részletezzük, Ismeretes, hogy a feltöltódés, - és a kimélyülés - mentes meder fogalmát újabban már világviszony latban is kiterjesztik a természetes vízfolyásokra. Mi kezdeti vizsgálatainknál 194o/42.-ben a folyószabályozás feladatainak megoldását kivántuk a mederállandóság segítségével megolda- ni. Lane érdeme,hogy a feliezapolódás - és kimélyülés - mente-s mederre vonatkozó elméletet összekapcsolta a hordalékmozgással. Ma már valamennyi regime elméletet ás a mederállandóságra vonatkozó törvényszerűségeket a hordalékmozgással együttesen vizsgáljak. A hordalékmozgás és a mederállandóság szoros kapcsolatára mutat a két elméletben szereplő paraméterek összefüggése is. H. A. Einstein szerint a görgetett hordalekszállitás intenzitását jellemző p paraméter közvetlen függvénye az általa / -vei jelzett mederállandósági tényezőnek, % t amelyet a vízfolyás intenzitásának nevez. A / paraméter lényegileg azonos az általunk bevezetett b = . mederállandósági tényezővel, a mederállandósági tényezőben dCT az átlagos szemátmérőt, Ha hidraulikus sugarat, I pedig
