Vizrajzi Kongresszus - A Magyar Vizrajzi Szolgálat 70 éves fennállása alkalmából (Budapest, 1955)
- 5 még nem szerepelnek a nyilvántartásban, az looo lit/percnel nagyobb hozamú források vízhozamát és egyéb fizikai, valamint kémiai adatait azonban havonta mérik. A jelenleg nyilvántartott mintegy 75o és rendszeresen megfigyelt 14o forrás adata a gyakorlat és bizonyos mértékig -a tudományos kutatás céljára is már elégséges. Hásonloképon fejlődést mutat a vízfolyások hordalékmérése . 1945* után már állandó mérési helyek felállításával rendszeres mérési sorozatokból lehet megállapítani e vízfolyások lebegtetett és görgetett hordalékát, valamint mederanyagát. 9 folyó 25 mérőállomására a hordalékmérések részletes feldolgozása és közreadása, valamint a horda lé lemos gás elméletével kapcsolatos kutatások eredményeinek közlése ez évben történik meg. A felszíni vízfolyások hidrológiai adatainak felvétele mellett a talajvízállás észlelése még egészen újkeletű. Az észlelési célokat szolgáló talajvizkutak építése 193o*~ban kezdődött és 1944.-ben még csak 300 volt a számuk. 1945. után a belvízrendezés, az öntözés, a folyócsatornázás» a vízellátás' különböző .feladatai szükségessé tették a talajviz- kuthálózut nagyfokú országos és helyi bővítését. 1954.év végen 2o68 észlelési célokra épített kutat tartott nyilván a vizrajzi szolgálat. A talajvizészlelések feldolgozása, valamint az észlelési adatoknak statisztikai értékelése a mezőgazdasági mélyépítés termelés, a be Ív iz rend ez és » sőt nagymértékben a és alapozás feladatainak megoldását könnyítette meg. A vizrajzi észlelések forradalminak nevezhető mennyiségi változását a hidrológiai adatszolgáltatás is tükrözi. A vízállásokat, vizhőmérsékleteket, jégjárásra, vízhozamokra, talajvizállásokra vonatkozó nyilvántartásba vett ás fel-
