Bartha Péter et al.: A területi vízrajzi munkát irányítók kézikönyve (Budapest, 2003)
I. rész. A vízrajzi szolgálat
A MAGYAR VÍZRAJZI TEVÉKENYSÉG FEJLŐDÉSE Felszíni törzshálózat Hidrometeorológiai törzshálózat Felszínközeli törzshálózat Felszín alatti törzshálózat Forrásmérő törzshálózat 15. ábra. A vízrajzi törzsállomások és a mért elemek (2002.01.01.) (Szerk.: Péter P„ VITUKI Rt., 2002) A vízrajzi szolgálat működési feltételeit biztosító államigazgatási környezet az elmúlt két évtizedben többször is megváltozott. Az 1980-as évek második felében a vízügy megszűnt önálló nemzetgazdasági ág lenni. Az 1990. évi rendszerváltozás jelentősen módosította Magyarország közigazgatási rendszerét és tulajdonviszonyait is. Megszűnt az állami tulajdon kizárólagossága a vizek területén, és megoszlott az addig egységes vízügyi szervezet. Például a földtulajdon változásának hatása elsősorban a vízrendezési létesítményeket érintette, mind a síkságon mind a dombvidéken. A meteorológiai tényezők mellett ezeknek a változásoknak tudhatok be a mind gyakrabbá váló belvízi elöntések az Alföld keleti felén. A Duna-Tisza közén viszont a felszín alatti vizek szintjének csökkenése vált katasztrofálissá. A vízrajzi szolgálat a száz évet már jóval meghaladó múltjában gyökerező stabilitással folytatja és végzi munkáját. A stabilitás mellett azonban szükség van arra is, hogy a vízrajzi szervezet érzékeny legyen a környező világ változásaira, megfelelő választ tudjon adni ezekre a változásokra. A vízgazdálkodás regionális problémáinak 49
