Bartha Péter et al.: A területi vízrajzi munkát irányítók kézikönyve (Budapest, 2003)
I. rész. A vízrajzi szolgálat
2. A MAGYAR VÍZRAJZI TEVÉKENYSÉG FEJLŐDÉSE A vízrajzi krónika hazánk népeinek történelmével szorosan összefonódva, a vizek járásához hasonlóan, csúcsokat és pangó időszakokat egyaránt felmutat. Az egyes időszakokban az ország gazdasági helyzete, a vízügyi szakigazgatás szervezettsége és nem utolsó sorban egyes kiemelkedő személyiségek emberi-vezetői adottságai voltak azok a tényezők, amelyek a magyar vízrajzi tevékenység fejlődésének irányát és ütemét meghatározták. 2.1. A kezdetek és a vízrendezés kora (1886-ig) A vízrajzi megfigyelések Magyarországon az ősidőkbe nyúlnak vissza. A vizek mellett élő lakosság megfigyelte a vizek járását, az árvizek által érintett területeket, a kisvizek idején járható gázlókat. A tapasztalatok az évszázadok folyamán halmozódtak, hiszen ezeken a területeken a vizek ismerete nélkül nem lehetett megélni. A nép tudatában lévő „vízrajzi” ismereteket írásos anyag nem őrizte meg, történelmi leírásokban is csak egy-egy mondat szól árvízi katasztrófákról, olyan telekről amikor a Duna jege kocsival is átjárható volt, ez minden, ami a XVIII. század előtti időszakról az utókorra maradt. És néhány térkép, amelyek elsőként mutatják be a Kárpát-medence vízhálózatát és az egyes folyókat. Ezek közül a 9. ábrán A.F. Marsigli térképét mutatjuk be. A török hódoltság megszűnése után a bécsi udvar erőteljes lépéseket tett annak érdekében, hogy megismerje -elsősorban az adóztatási lehetőségek szempontjából- a felszabadult területeket. Az ekkor elvégzett térképezések már vízrajzi információkat is tartalmaztak. Mikovinyi Sámuel megyetérképei például tájékoztatást adtak a vízfolyásokról és az állóvizekről is. Az 1780-as években befejezett első katonai felmérés szintén tartalmazott az egyes térképlapokhoz csatolva részletes leírást, ami a folyók esetében tájékoztat a meder szélességéről, mélységéről, a partok magasságáról. Bemutatják az ártereket, az állandó és az ideiglenes vízborítással érintett területeket. A leírások információtartalmának értékét jellemzi, hogy azok a katonai jelleg miatt csak az első világháború után váltak ismertté. Természetesen ezeket a leírásokat még nem támasztották alá vízrajzi mérések adatai, mint ahogy az első szabályozási tervek is elsősorban térképészeti anyagokon és nem annyira tényleges mérési adatokon alapultak. 31
