Bartha Péter et al.: A területi vízrajzi munkát irányítók kézikönyve (Budapest, 2003)
IV. rész. A vízrajzi feltárás
A VÍZRAJZI FELTÁRÁS az idényenkénti jeges időszakok időtartama napokban, a sokévi átlagos és maximális jeges és állójeges időszakok, az idényenkénti átlagos és legnagyobb jégvastagság idősora és maximális értéke. A vízminőség paraméterei öt jellemző csoportba (oxigénháztartás, nitrogén- és foszforháztartás, mikrobiológia, mikro-szennyezők és toxicitás, egyéb) vannak osztva. A jellemzéshez felhasználandó idősorok a következők: az oldott oxigén évi átlagának idősora, a kémiai oxigénigény (KOIps) évi átlagának idősora, az ammonium (NH4) átlagának idősora, egyéb olyan mutatók évi átlagának idősora, melyek jellemzőek a vízfolyások vízminőségére, jelentős öntözővíz használat esetén az oldott sótartalom alakulásának idősora. 4 A felszín alatti vízviszonyok elemzése A felszín alatti vizek esetében víztípusok szerint kell jellemezni a vízelőfordulások (talaj-, illetve partiszürésű vizek, rétegvizek, karsztvizek, réteg- és karsztos hévizek) vízszint-, illetve nyomásalakulását és a források, valamint a vízkivételek vízhozamait. A hőmérsékleti viszonyokat szükség szerint kell tárgyalni, a vízminőséggel minden esetben foglalkozni kell. A felszín alatti vízviszonyok vizsgálatánál elemezni kell a felszíni vízszabályozások hatását a felszín alatti vízviszonyokra, elsősorban a talajvízre, a termelést megelőző ún. természetes állapotbeli áramlási viszonyokat, az elmúlt időszak felszín alatti víztermelésének időbeli alakulását, a felszín alatti vizek nyomásviszonyainak időbeli alakulását a víztermelés növekedésével összefüggésben, amennyiben lehetséges modellezési adatokkal alátámasztva, a felszín alatti vízháztartás alakulását. A felszín alatti vízforgalmat a meteorológiai és domborzati viszonyok, a felszíni vízhálózat, a víztartó képződmények elterjedése és áteresztő képességi tulajdonságai, a beszivárgás, az átadódás, a felszín alatti víztermelés és az ezek nyomán kialakult vízszint és nyomásviszonyok határozzák meg. A hasadékos kőzeteknél a tektonizáltság és az ennek megfelelően anizotrop szivárgási paraméterek okoznak problémát, a rétegzett rendszereknél pedig a heterogén, sok vízadó-féligáteresztő réteg váltakozásából álló összletek elkülönítése és a vertikális kapcsolatokra jellemző paraméterek meghatározása. A szivárgási paramétereket rétegenként vagy rétegösszletenként célszerű térképeken izovonalas formában ábrázolni. A törmelékes medence üledékekkel jellemzett területeken az első - általában sza- badtükrű — vízadó rétegben elhelyezkedő felszín alatti vizet a hazai gyakorlatban talajvíznek nevezzük. A vízrajzi feltárások erre vonatkozóan részletesebben végezhetők el, 178
