Bartha Péter et al.: A területi vízrajzi munkát irányítók kézikönyve (Budapest, 2003)

IV. rész. A vízrajzi feltárás

1. AZ IDŐNKÉNTI VÍZRAJZI FELTÁRÁS

1.1. A vizsgált terület feltárása

A vízrajzi feltárást célszerű vízgyűjtő-területekhez kötődően végezni. A vízgyűjtő- területet a felszíni vízválasztók alapján kell lehatárolni. A lehatárolást célszerű egyeztetni a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés részterületével is. A következőkben a Lónyay- főcsatoma vízgyűjtőjét mutatjuk be példaként (21. ábra).

Amennyiben a vizsgált terület nagyobbik része az országhatáron kívül esik, akkor a külföldi területről rövid áttekintést kell adni, és részletesen kell foglalkozni a határon átlépő vízforgalommal. Amennyiben csak kis rész esik a másik ország területére, akkor célszerű ezt határvízi együttműködés keretében részletesen bevonni a feltárásba. A felszíni vízválasztó határok kijelölése akkor is szükséges, ha ismert, hogy ezek nem jelentik a felszín alatti vízválasztót. Ebben az esetben a felszíni vízgyűjtő-határ alatti felszín alatti vízforgalmat is fel kell tárni, és a szomszéd vízgyűjtő részterületének szükséges mélységig történő elemzésével azt ki kell egészíteni. A vizsgált terület kiterjesztését mesterséges vízgazdálkodási rendszerek határon túllépő kapcsolatai is indokolhatják.

4 A földrajzi és geológiai jellemzők áttekintése

A vizrajzi feltáráshoz szükséges a terület földrajzi és geológiai jellemzőinek rövid áttekintése, figyelembe véve a vonatkozó országos anyagokat, térképeket, lehetőleg számítógépi térinformatikai anyagok formájában. A földrajzi jellemzők között az éghajlat, a domborzat, a növénytakaró, a geológiai jellemzőkhöz kapcsolódóan pedig a talajtani információk áttekintése szükséges.

Az előbbiekre vonatkozóan néhány szempont:

Az éghajlat jellemzésekor csak a főbb sajátosságokat és az időjárást befolyásoló jellemző szinoptikai helyzeteket kell bemutatni. A további éghajlati elemek részletesebb elemzését, a hidrometeorológiai viszonyok vizsgálatakor célszerű végezni, a vízkörforgást meghatározó csapadék alakulását fő szempontnak tekintve.

A növényzet bemutatásánál a terület művelési ágak szerinti megoszlását, az erdősültséget kell elsősorban elemezni.

A geológiai viszonyok tekintetében a főbb - vízvezető, vízzáró, féligáteresztő - összletek térbeli helyzetének bemutatását, a vízadó képesség (ha169