Tájékoztató a Magyar Népköztársaság községeinek (városainak) térképellátottságáról (Budapest, 1970)

2. sz. füzet

I.

A FÖLDMÉRÉSI INTÉZET ÉS A FÖLDHIVATALOK ÁLTAL SZOLGÁLTATOTT TÉRKÉPEK

1. Földmérési alaptérképek :

11. Régi nyilvántartási ( földmérési — kataszteri) térképek.

12. Újfelmérés és térképfelújítás útján készült földmérési alaptérképek belterületről, zártkertről és külterületről.

13. Belterületi és zártkerti ideiglenes nyilvántartási térképek.

14. Földmérési alaptérképek átnézeti térképei belterületről és külterületről.

2. Földmérési topográfiai térképek :

21. 1:10 000 méretarányú földmérési topográfiai térképek.

22. Levezetett topográfiai térképek.

3. Általános településrendezési vázlatok.

11. Régi nyüvántartási ( földmérési — kataszteri ) térképek

Az egész országra kiterjedő, az adózás célját szolgáló nagyméretarányú kataszteri felmérés 1856-ban kezdődött. A térképek domborzatábrázolás nélkül készültek, feladatuk elsősorban a birtokhatárok térképi rögzítése volt.

A felmérés mértékegysége a bécsi öl ( 1 öl = 1,896 méter) volt, területi egysége pedig a kataszteri hold ( 1 kh = 1 600 négyszögöl = 0,575 hektár = 5753,6m1). A térképezés községhatárosan történt, a külterületet és belterületet összefüggően ábrázolták.

A felmérési munka végtermékeként 500 kh területet felölelő, 1 000 x 800 öl szelvénykeretméretű térkép- szelvények készültek 1 :2 880 méretarányban (ölrendszerű szelvényhálózat) . Ha azonban a részletsűrűség úgy kívánta, egyes területrészeket ( általában belterületeket) 1 :1 440 vagy 1 :720 méretarányban térképeztek. Ezek a nagyobb méretarányú térképek a régi nyilvántartási térképek melléktérképei.

Előfordult néha az is, hogy síkrajzilag kevésbé tagolt, nagyobb, összefüggő területeket 1 :5 760 méretarányban ábrázoltak.

Az 1856—ban megindult kataszteri felmérésnél kezdetben még az ún. vetület nélküli rendszert alkalmazták.

1884—tői tértek át a sztereografikus vetületi rendszerre, amely szögtartó sikvetület.

A sztereografikus vetület kezdőpontja a kővel megjelölt „Gellérthegy” felsőrendű háromszögelési pont. A sztereografikus vetületnél a kezdőponttól rajzolt 127 km sugarú körön túl haladja meg a hossztorzulás az 1 / 10 000 értéket. A sztereografikus vetületű térképek szelvénybeosztása általában ölrendszerű, néha azonban méterrendszerű beosztás is található.

1908—tói kezdődően a sztereografikus vetület mellett, bevezették a ferdetengelyű szögtartó hengervetületi

rendszert is.

A torzulások korlátozása céljából három hengervetületi rendszert létesítettek, a Henger Északi Rendszert (HÉR), a Henger Középső Rendszert (HKR) és a Henger Déli Rendszert (HDR). Mindhárom rendszer kezdőpontja a

3