Tájékoztató a Magyar Népköztársaság községeinek (városainak) térképellátottságáról (Budapest, 1970)
5. sz. füzet
A földmérési alaptérképek méretarány szerinti megoszlását megyénkénti - külterületek és zártkertek, valamint belterületek bontásban — az 1. és 2. számú ábra mutatja. Az összesített országos adatokról pedig a 3. számú ábra tájékoztat. A vetületi rendszerek megyénkénti és országos megoszlását a 4., ill. az 5. sz. ábra tünteti fel. 13 Földmérési alaptérképek az egységes országos térképrendszerben (egységes országos vetületi rendszerben) Előzőek alapján megállapítható, hogy a használatban levő földmérési alaptérképek műszaki jellemzői rendkívül változatosak, készítésük időpontjától függően jelentősen eltérnek egymástól. Vetületi rendszerük és az alkalmazott geodéziai alapfelület elavult. Méretarányuk, a térképek öles szelvényezése korszerűtlen, tartalmuk és pontosságuk csak a minimális igényeket elégíti ki. A régi vízszintes alaphálózati pontok jelentős része elpusztult. Mindezek szükségessé tették mind a vízszintes alaphálózat, mind a földmérési alaptérképek korszerűsítését, egységesítését, hogy a népgazdaság részéről a földmérési alaptérképekkel szemben támasztott növekvő követelményeknek gazdaságosan eleget lehessen tenni. 1976. január 1-től került bevezetésre az új egységes országos vetületi rendszer (EOV), valamint az egységes országos térképrendszer (EOTR) földmérési alaptérképeinek készítésére vonatkozó előírás. Az egységes országos vetületi rendszer alapfelülete az IUGG/1967. elnevezésű ellipszoid. A síkvetítés ferde tengelyű, redukált, komform hengervetülettel történik (redukált hengervetület). Kiadásra került a „Vetületi Szabályzat az egységes országos vetületi rendszer alkalmazására” (továbbiakban: Vetületi Szabályzat) c. szakmai szabályozás. Tartalmazza az egységes országos vetületi rendszer bevezetésére és alkalmazására vonatkozó előírásokat, a vetületi rendszer jellemzőit, a vetületi számításokra vonatkozó előírásokat, valamint az alkalmazandó képleteket, és a szükséges együtthatókat. A továbbiakban megjelentek az F.3. és F.4. Szabályzatok, valamint az F.5. Útmutató. Az F.3. Szabályzat az egységes országos térképrendszer földmérési alaptérképeinek készítésére vonatkozó - az F.4. Szabályzat a régi vetületi rendszerbe új felméréssel készült földmérési alaptérképeknek az EOTR-ben történő átdolgozására vonatkozó - az F.5. Útmutató az EOTR 1:4000 méretarányú földmérési alaptérképein a domborzat ábrázolására vonatkozó előírásokat tartalmazza. A Vetületi Szabályzat és az F.3. Szabályzat a földmérési térkép koordináta rendszerére, szelvényezésére, számozására éa a földmérési alaptérképek, valamint azok átnézeti térképei készítésére vonatkozó előírásokat (méretarány, tartalom, elhatárolás, részletmérés, térképezés, területszámítás, pontosság stb.) tartalmazza. A felmérés mértékegysége a méter, a területi egysége a hektár. A koordináta rendszer pozitív X tengelye északi, pozitív Y tengelye keleti irányba mutat. A koordináta rendszer kezdőpontja a vetületi kezdőponttól DNy-i irányban helyezkedik el úgy, hogy az ország területén minden koordináta pozitív előjelű legyen. A kezdőpont eltolása olyan mértékben történt, hogy Magyarország területén az X koordináta 400 000 méternél mindig kisebb, az Y koordináta 400 000-nél mindig nagyobb. A felmérési munka végterméke méretarányonként a következő: Méretarány A térkép szelvénykeretének mérete (cm) Ábrázolt terület 1:1000 75x50 37,5 ha 1:2000 75x50 150 ha 1:4000 75x50 600 ha Az 1:4000 méretarányú földmérési alaptérképek egységes szelvényrendszerben az egész ország területét fedik, és azok mind a síkrajzot, mind a domborzatrajzot tartalmazzák. Ezeken a térképeken a belterületeket — kicsinyítve — átnézeti jelleggel tüntetik fel. A síkrajzi és domborzati elemeket szintén tartalmazó 1:1000 és 1:2000 méretarányú belterületi térképek, valamint az esetenként 1:2000 méretarányban készülő, csak síkrajzi elemeket tartalmazó zártkerti térképek igazgatási egységenként készülnek. 8
