Baranyi Sándor: Tájékoztató az állóvizek hidrológiai feltárásáról, 1970 (Budapest, 1972)
II. Kutatás
29 II. 1. HIDROLÓGIA II.1.I. AZ ÁLLÓVIZEK HIDROLÓGIAI FELTÁRÁSA /Átfogó kutatási feladat/ Az Országos Vízügyi Hivatal megbízása alapján az állóvizek hidrológiai feltárására az 1968-ban készített kutatási terv /B.40/ figyelembevételével, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben részletes vizsgálatokat végeztek a Balatonon és a Velencei-tavon. A feladat keretében 1970-ben II önálló kutatási témán dolgoztak. A korábban készített "Balaton észlelőhálózata fejlesztési terve" figyelembevételével megkezdték a Balaton észlelőhálózatának fejlesztését a tó vízforgalmának pontosabb meghatározása céljából /H.1.2^. Uzembehelyeztek 3 uj csapadékmérőt, a Központi Meteorológiai Intézet közreműködésével módszert dolgoztak ki a tóra hulló csapadék havi területi átlagának meghatározására /II.1.3./. A Balaton-menti vízkivételek és mesterséges vízbevezetések mérésére és nyilvántartására javaslatot dolgoztak ki. Elkészítették a Velencei-tó és vízgyűjtője Vizrajzi Atlaszának kéziratát /II.1.4./ és elkészült a "Tájékoztató az állóvizek hidrológiai feltárásáról 1969" cimü kiadvány /II.1.5./. Tovább folytatták a viz izotópjainak felhasználásával a tervezett kutatásokhoz szükséges adatgyűjtést és megkezdték a kutatásokat /II.1.6./. Tovább folytatták az 1969. évben megkezdett vizsgálatokat a Balaton kisvízi előrejelzési lehetőségeire /II.1.7./, és előrejelzéseket készítettek a Balaton tavaszi legnagyobb vízállásaira /II.1.8./. A rendelkezésre álló adatok alapján vizsgálatokat végeztek a balatonmenti talaj- vizszint és a Balaton kölcsönhatásának feltárására /II.1.11./. Folytatták a Balaton hullámzást, áramlási és vizlengési viszonyainak összefoglaló értékelését és ezen belül a tihanyi áramlási és vizlengési viszonyainak összefoglaló értékelését /II.2.1/. Folytatták a Velencei-tó kialakulásának és fejlődéstörténetének vizsgálatát /II.3.1/ és pollenstatisztikai vizsgálatokat végeztek a Velencei-tó feliszapolódási ütemének meghatározására /II.3.2/. A Balaton eutrofizálódási folyamatainak tisztázására tovább folytatták az 1969-ben megkezdett vízminőségi és biológiai vizsgálatokat /II.4.2./ és a hinaraaok elterjedésére és szervesanyag tartalmának meghatározására irányuló felméréseket /II.4.3./. A Velencei-tó vízminőségi feltárására a tó kémiai és biológiai állapotának meghatározására irányuló 1969-ben megkezdett kutatásokat is folytatták /II.4.5./. Az egyes témákról készülő összefoglaló jelentések készítésének határideje 1971-re áthúzódik, ezért az 1970. évi munkákról készült rövid tájékoztatók nem minden esetben tükrözik teljesen a témák keretében végzett kutatásokat és eredményeket. Kutatóhelyi Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Témaszámi III.1.2.3./B.40. Témafelelős: Baranyi Sándor II.1.2. A BALATOM BSZLELÓHÁLÓZATÁHAK FEJLESZTÉSE 1969-ben készített terv alapján megkezdték a tó óezlelőhálózaténak fejlesztését. 1970-ben a tóra hulló csapadék meghatározásával a betorkoló vízfolyások lebegtetett hordalékának mérésével és a vízkivételek, valamint a tóba történő vízbevezetések mérésének és nyilvántartásának problémáival foglalkoztak. 1. / A tóra hulló csapadék pontosabb meghatározására 3 uj csapadékmérő állomást létesítettek és a Központi Meteorológiai Intézet közreműködésével a csapadék havi területi átlagának meghatározására gépi számításra alkalmas uj módszert dolgoztak ki. A vizsgálatokról a II.1.3. tanulmány ad tájékoztatást. 2. / A Balatonba torkoló vízfolyások hordalékszállltásának mérésére módszert dolgoztak ki és 1970. júniusában a Zala torkolati szakaszán és 8 kisvízfolyáson megkezdték a rendszeres lebegtetett hordalékméréseket. A Balatonba torkoló vízfolyások hordalékszállltásának meghatározására mintegy 40 állandó és időszakos vízfolyás közül 8 jellemző kisvizfolyást jelöltek ki. A vízfolyások kiválasztásánál a vizhozamviazonyokon túl figyelembevették a vízgyűjtők sajátosságait. A vízfolyások között egyaránt van hegyvidékről, dombvidékről és a belvizes területekről eredő vizfo-
