Gallacz János: Monografia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról 1. A Körös és Berettyó völgye (Nagyvárad, 1896)
7. fejezet
Uradalmi birtokok fölszerelése. a feles kukoricza közt, mivel a mellékterményt nem felezik a földes úrral) és a mi szintén nevezetes, vörös- és foghagymát. A mely község határában a hagymatermesztés meghonosul, ott nagyon felszáll a föld ára és haszonbére. A Berettyó mentén néhány év óta nagyon elterjedt a káposzta termelése, a mit azelőtt Erdélyből szállítottak e vidékre; Nagyvárad és Berettyó-Ujfalu vidékén pedig kereskedelmi kertészet kezd lábra kapni és a népességnek egészen uj, bő keresetforrását nyitja meg. E téren a vízrendezés még igen nagy jövővel kecsegtet a a körös-berettyó-völgyi lakosság jólétének emelésére. A gyümölcskertészet a Körös-völgy aradmegyei részén terjedt el nagyobb mértékben; az utolsó öt évben igen elszaporodtak az alma-, szilva- és cseresnyefák, úgy hogy ma már tetemes mennyiségű cziderbort is készítenek itt. Az arad-csanádi vasút pedig végig ültette a Körös völgyében a vasút mentét gyümölcsfával, úgy hogy a vasút két fasor közt halad. Hogy a kertészettel rokon szőlőmivelésről is e helyen megemlékezzünk, röviden megemlítjük, hogy uj szőlőt a fillokszéra pusztításai óta még keveset ültettek e vidéken. A Körös iszapos talajában azonban szép sikerrel tettek kísérleteket amerikai oltványtelepek létesítésével. És minthogy e nagy jövőjű termesztmény laza, de mégis kövér, kellő mélységű nyirkos, de nem sok mésztartalmú és nem cserepesedő talajt kíván és éppen ilyen sok helyt a Körösök völgye: nem lehet messze az idő, hogy ez a mivelési ág is meghonosul e vidéken és újabb bőséges keresetforráshoz juttatja a földmives népet. * * * A belterjes gazdálkodásra való átmenet leglassabban indult meg a majorsági (uradalmi) birtokokon. Ezek a vízrendezés kezdetekor igenigen kevéssé voltak ellátva a gazdaság megműveléséhez szükséges igaerővel, gazdasági eszközökkel, szerszámokkal és épületekkel; és a vízrendezés haladtával is csak lassan-lassan szerelgették fel a gazdaságot. Így például a csökmői uradalmi birtokon csak 3 négy-ökrös fogat (vagyis 12 darab jármos ökör) volt a tagosítás és vízrendezés előtt, de ez az akkori szántóföld megművelésére elegendő is volt;* mert a mély ártérben fekvő csökmői birtokon egyes kis szigetecskéket, kiálló magaslatokat lehetett csak szántani, vetni. * Ezen adatokat Berecsky Géza nyug. kápt. urad. számvevő ur szívességéből bírt érdekes feljegyzéseiből merítettük. 546
