Gallacz János: Monografia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról 1. A Körös és Berettyó völgye (Nagyvárad, 1896)

7. fejezet

vetni, míg a többi járható részek legelőül használtattak. Minthogy e vidéket a szabályozás előtt a Körös vize minden kisebb áradáskor is elöntötte, a birtoktest alantasabb része csupa mély rétegű tőzeges láp volt, minek telkesitése még a szabályozás befejezte után is szerfölött nehéz volt, elannyira, hogy 1887. évben is, midőn a jelenlegi bérlők kezelése alá jutott a birtok, még mindig terjedelmes lápok voltak rajta, melyeket csak legeltetésre lehetett használni. Holott ma már, a bérleti szerződés értelmében köteles legelőül meghagyandó 800 holdnyi területen kívül, az egész birtoktest mivelés alatt áll.«

Jóllehet az eredmény nem mindenütt oly rendkívül nagy, mint a közép és mély ártereken, a melyekben a példa gyanánt említett uradalmak túlnyomó része fekszik, de éppen a közép és mély ártérben kellett a vízrendezésnek a legnagyobb munkát kifejteni és legtöbb költséget áldozni az eredmény elérésére.

Az egész Körös-Berettyó völgyének, mely kerekszámban 1 '6 millió hold kiterjedésű határral bir, mintegy fele fekszik az ősi ártérben, egy negyed része a közép és magas ártérben és csak egy negyed része volt a vízrendezés ideje előtt áradástól ment terület.

A gyulavári-varsándi uradalom adataiból láttuk, hogy az 1855. évben — vagyis a vízrendezés előtt — az összes területnek 9/io része volt állandóan vagy időlegesen viz alatt; 1864. és 1865. évben már csak 6—7 tized része, a 70-es években a terület fele volt csak viz alatt, mai napság pedig, ha a földeknek Via részét elborítja a viz (belvíz), az már rendkívüli kár számba megy.

A völgy magasabb fekvésű helyein azelőtt sem volt, ma sincsen annyi vízkár, mint az ősi ártéren, de aligha tévedünk, ha az 50-es években, a vízrendezés előtti időben a szántóföldeknek bő harmad részét viz borította területnek számítjuk, a mi abban az esztendőben nem adott termést s igy a Körös-Berettyó völgye egész területén az ártereket és mentes helyeket összevéve csak mintegy 500,000 hold után számíthatunk átlagos termést.* Holott az 1895. évben,

* Ebből a korból nem rendelkezünk termés-statisztikával, csupán az uradalmi birtokok kezelői voltak szívesek e Monográfia czéljaira a gazdaságok régi számadási adatait rendelkezésünkre bocsájtani s a nagy fáradsággal összeállitott közlemények nagyon becses útbaigazításokat adtak a jelen munkálat kidolgozásánál, a miért e helyütt is elismerő köszönetét fejezi ki a szerkesztőség. Az ott talált adatokból vesszük a fentebbi állítást.

Legrégibb aratási statisztikánk, melyet a földmivelés-, i; ar- és kereskedelmi minisz542