Gallacz János: Monografia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról 1. A Körös és Berettyó völgye (Nagyvárad, 1896)
7. fejezet
miveit terület volt a jobbágyok birtokában,* mely után az összeírás a következő brutto jövedelmet mutatja ki: a szántóföldek terméséből . . . 192,706 frt 10 krt vagyis kát. holdankint 2 frt 60 krt; a rétek terméséből........................ 40,807 81 » vagyis kát. holdankint 2 frt 77 krt; a szőlők terméséből................... 44,994 » 50 í> vagyis kát. holdankint 13 frt 58 krt; a gyümölcsösök terméséből . . . 171 95 » vagyis kát. holdankint -—frt 70 krt; összesen 278,680 frt 36 krt. Azonkívül számottevő jövedelmet szolgáltatott a Körös-Berettyó völgyében már akkor meglehetősen elterjedt állattenyésztés és állatkereskedelem. Kereskedtek leginkább szarvasmarhákkal, tenyésztésre pedig gulyáik és csürhéik voltak; a ló- és juhtenyésztést a jobbágyság kisebb mértékben űzte. Fényes Elek emliti e század első feléről,** hogy sertést Békés vármegyében mindenütt sokat nevelnek, de kivált a megye északi és északkeleti rétségen s igen szegény embernek tartják azt, ki télen legalább egy pár hízott sertést le nem öl továbbá hogy nem annyira a mangalicza, mint a magyar, nevezetesen pedig a szalontai fajtát kedvelik. De igen sok volt még a jelen évszázad közepén a vizi vad és — mint Fényes emliti — a farkasok itt-ott a rétes, nádas helyeken és erdőkben kedvükre tanyáztak. Ugyancsak az 1828. évi összeírás adatai szerint a gabona a Körös-Berettyó völgyében átlagosan két és fél magot, a szőlő holdja pedig 12 hektoliter bort termett; a gabonanemüek átlagos ára (osztrák értékre átszámítva) e vidéken 65 kr., a boré 11 írt körül lehetett. * Említésre méltónak tartjuk, hogy a Körös-Berettyó völgyében levő jelenlegi műszaki ártérből mintegy 550 ezer kát. hold a nem nemesi birtok, 7* rész lehet még ugyanazon tulajdonosoknak az ottani községek határában fekvő, de nem ártéri birtokuk. E hozzávetőleges számítás helyessége mellett szól az a körűimén}', hogy a Körös-Berettyó völgyében levő száz holdasnálkisebb birtokok terjedelme 676,000 kát. holdra rug. E terület a volt úrbéres birtokokból — melyeket az 1828. évi összeírás nem egészen 300 ezer holdnak tüntetett fel és néhány uradalmi birtok parczellázásából származott. Nevezetesen a következő uradalmi birtokokat vásárolták meg a parasztok: Csabának mintegy */8 részét, B.-Újfalu, Komád és Mező-Sass község határában a volt földesur (Eszterházy hg.) által a közös legelőben birt részt, Derecske, Kaba és Kongár határát s legújabban Gyula-Varsándnak egy kis részét. (Ez adatok felől dr. Karácsonyi János ur volt szives bennünket tájékoztatni.) A földszaporulat többi része, mely még igy is nagyon jelentékeny, a végleges vízrendezés érdeme. ** Magyarország leírása. Pest, 1847. II. 359. 1. — 527 — 1
