Gallacz János: Monografia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról 1. A Körös és Berettyó völgye (Nagyvárad, 1896)

1. fejezet

A keletidé legközelebbi, vagyis a csacsi patak vizét már nem egészen a Kodru-Móma hegység szolgáltatja. Ez kisebb részben a Gyalu-Máre alatti mély nyeregből, nagyobb részben pedig abból a 200 méternél mélyebben bevágódott patak mederből ered, mely a Lőcs-patak vagy helybéli néven Valye-Leoka néven ismeretes és voltaképen a lázári patakvölgy felső részének tekinthető. Ez a mély barázda a Gyalu-Márét (652 m.) és ettől keletre a lázuri Dobrin hegyet (991 m.) választja el egymástól. A két orom távolsága,

torony iránt mérve, nem több 3’25 kilométernél. Ezek eredetileg egy tömegbe tartoztak. A Dobintól toronyirányban 4 kilométernyire DDK-re az 1003 m. magas Csíkiu orom emelkedik Brusztur és Lungsora határában.

E két tekintélyes orom a Bihar hegységnek legnyugotibb elő- foka. Előttük Ny-ra, a mint fentebb már említettük, a Gyalu-Maréval a voltaképeni Bihar megszűnik, határát az a mély horpadás képezvén, melyet a fiatal harmadkor képződményei töltöttek ki s a mely

azelőtt nyilt tengerág volt a mai Fehér- és Fekete-Körös völgye

között. Délfelé a térszín magassága folyton-folyvást csökken s végre a nagy-halmágyi öbölbe (248, 244 és Palucsestnél 213 m.-ig) ereszkedik alá. E- és K-felé ellenben fokozatosan emelkednek a magasságok, mig a Bihar hegység főgerinczét s azon a legmagasabb

ormokat: Gajna 1486, Rotundo 1359, Lespes 1310, Aradláíó orom vagy Piatra-Aradului 1427, Cucurbeta vagy Curcubeta 1769 s ettől nyugatra a gerincz legmagasabb csúcsát a Nagy-Bihart 1849 m.-el* el nem érik.

Lenn a völgyben, a hova a térszín a Bihar előfokai tövében leereszkedik, a nagy-halmágyi tág öböl nyilik, mely Kis-Halmágy és Cermura között jelenleg is közel hat kilométer hosszú és másfél kilométer széles, de hajdanta midőn még az őskőzetek fogták körül, ama fiatalabb harmadkori (mioczén- és plioczén-kor előtti) nagy

* Schírll Adolf az ő máig is nagybecsű *Dos Bihargebirge an der Grenze von Ungarn and Siebenbürgen* czimü művében (Bécs, 1864.) a Bihar gerinezének e legmagasabb ormát Cucurbeta néven nevezi, de térképén pontosan megjelöli a tőle KDK-re eső kisebb Cucurbeta ormot is. Régi források, mint Schmidl maga felemliti (id. h. 277. 1.) szintén Bihar oromnak, a környékbeli román ajkú lakosság pedig hol Bihdridnak. hol Cucurbeta mare-nak nevezik ezt a csúcsot. Ez az elnevezés (Cucurbeta tök) e vidéken egyebütt is, igy a Hcgyes-Drócsában is előfordul. Rendesen valami kopasz, erdőtlen ormu, alulról kúpos, kerek tetejűnek látszó hegyet jelent. Kivánatos, hogy c habozásoknak egyszer s mindenkorra véget vessünk és a Bihar hegység főgerinezének legmagasabb ormát, a mint megilleti, Nagy-Biharnak nevezzük.

26