Gallacz János: Monografia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról 1. A Körös és Berettyó völgye (Nagyvárad, 1896)
1. fejezet
Ipari vállalatok s egyéb gyakorlati czélok vízszükségletének kielégítésén kívül a legfőbb és legbecsesebb czél az volt, hogy az Alföldet igazi jó ivóvízzel lássák el, ami csakugyan be is következett. Magyar Alföldünkön az egészségi viszonyokat e kutak feltűnően megjavították. Ásott kutjai azelőtt csupán a talajvizet gyűjtötték össze s hathatós előmozdítói voltak a lázak fejlődésének. Jelenleg a mélység vize nem sokkal különbözik a legjobb hegyi források vizétől. A régivel össze sem hasonlítható, üdítő ital. A hol artézi vizet iszik a nép, ott a lázak megszűntek s virul az egészség. Az Alföld mélyebb rétegeinek geológiai alkotására ezek a fúrások meglepő érdekes világot derítettek, különösen azokon a pontokon, a hol a fúrásokból kiszedett anyagot pontosan összegyűjtötték s illetékes szakembereknek adták át tanulmányozás végett. Ezt a sorozatot Télegdi Both Lajos nyitotta meg 18 79-ben, midőn a püs- pök-ladányi fúrásnak Zsigmondy Bélától (a nagyérdemű kezdeményező Zsigmondy Vilmos méltó utódjától) gondosan és rendszeres szabatossággal gyűjtött próba-anyagát megvizsgálta, róla szóló tanulmányát kiadta* és kimutatta, hogy a diluviális képződmények alatt a legújabb plioczén-kori u. n. levantei emelet rétegei terülnek el. Nevezetes adatokat szolgáltattak az Alföld mélyének geológiai ismeretéhez azok az artézi kutak, melyek Csongrádmegye három nagy városát látják el kitűnő ivóvízzel: Szentesen egy, Szegeden két és Hódmező-Vásárhelyen két artézi kút. Ezeket is Zsigmondy Béla furta s a fúró próbákat pontosan és szakértelemmel összegyűjtve a m. kir. földtani intézetnek adta át. E próbákat Halaváts Gyula vizsgálta meg igen tüzetesen s róluk kimerítő tanulmányokban** adott számot. Tapasztalásainak fő eredményeit, a csöng vádmegyei artézi hidakról szóló közleményében,*** a következő áttekintésben foglalja össze: * Both Lajos: Adatok az Alföld altalajának ismeretéhez. (Földtani Közlöny IX. köt. 1879. 312. lap. ** Ezt az öt artézi kutat részletesen ismertető közleményei a M. kir. földtani intézet Erhmiyc-ének VIII. és IX. kötetében jelentek meg: ,1 szentesi artézi kát (VIII. köt. 157. 1.), .1 hfkhnezö-cdsdrlielyi két artézi kát (VIII. köt. 203. 1.) és A szegedi két artézi kút (IX. köt, 77. 1.) czimek alatt. Valamennyi külön kiadásban is. — Ide tartozik Halavdts-nak *Az Alföld artézi kádjairól< szóló dolgozata, mely a Magyar mérnök- és épitészegyesület Közlönyének XXVIII. kötetében jelent meg 1894-ben. A duna-tisza-közi artézi kutakat »Az Alföld Duna-Tisza közötti részének földtani viszonyai' czimü munkájában ismerteti, (M. kir. földtani intézet Évkönyve. XI. köt. 1895.) *** Természettudományi Közlöny. XXIII. köt. (262. füzet.) 1891. 123
