Gallacz János: Monografia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról 1. A Körös és Berettyó völgye (Nagyvárad, 1896)

1. fejezet

Látni való ezekből, hogy Bánkuton a típusos diluvium csak a mélyebb rétegekben lesz megtalálható s eddigi tudomásunk szerint sehol sem bukkan a felszínre. * Nem mulaszthatjuk el, hogy ezekkel kapcsolatban rá ne irá­nyozzuk a figyelmet azokra az érdekes adatokra és tanulságokra, amelyeket az utóbbi három lustrum jártán fúrt artézi kutakból meríthetünk. A magyar Alföldnek épen a Tiszán túli része, a Marostól északra a Berettyó viz környékéig, Arad-, Békés-, Csongrád-, Csanád-, Jásznagykun-Szolnok- és Hajdú-megye területén jöttek létre azok a nevezetes és úttörő artézi kút fúrások, amelyek nemcsak gyakorlati okoknál, különösen közegészségügyi hatásuknál fogva szer­felett fontosak, hanem tudományos tekintetben is igen becses és érdekes adatokat szolgáltattak, olyan adatokat, amelyek eleinte tisz­tán csak a tudományos kíváncsiságot kielégítőknek látszottak ugyan, de amelyekből a közélet s a gyakorlati vállalkozás lépten-nvomon hasznos adatokat és felvilágosításokat merit. Több-kevesebb sikerű s részben egészen sikertelen artézi kutat Magyarországon már 1S30 óta fúrtak, annyit, amennyit ma nem is gondolnánk. 1878-ig bezárólag a legkülönfélébb okokból megindított s majdan a legkülönbözőbb gyakorlati czélok előmozdítására szánt artézi kút fúrások száma 42-re rúg. De az igazi lendületet két neve­zetes fúrás: a püspök-ladányi (1878—79) és a hódmező-vásárhelyi (1879—80) adta meg. Ettől fogva a fúrások száma folyton fokozó­dott, annyira, hogy utóbb már veszedelmes tulságokba is átcsapott. Volt négy olyan esztendő, a melyeknek folytán együtt véve 852 ártézi kutat fúrtak (lS91-ben 122-őt, 1893-ban 366-ot!). Jelenleg pedig 1895 végéig Hala rats Gyula legújabb összeállítása szerint* Magyarország 64 vármegyéjében 328 községben összesen 1325 artézi kútról van tudomásunk. Ezek között igazi artézi kút (melynek vize a térszín fölé emelkedik, tehát felszökik) 555; fúrott kút, melynek vize a ielszint nem éri el) 532; időközben vizét vesztett kút 59; olyan kút pedig, melynek a fúrása eredménytelen maradt, 179. Világosan rámutatnak e számok, hogy itt, ilyen buzgóság és költség befektetés mellett igen jelentékeny tényezővel van dolgunk. * A magyarországi artézi kutak története, terület szerinti eloszlása, mélységök, vizök bőségének és hőfokának ismertetése. Az 1896. évi ezredéves kiállítás alkalmából irta Halacáts Gyula, m. k. osztály-geologus. Budapest, 1896. 122 -*■

Next

/
Oldalképek
Tartalom