Liebe Pál (szerk.): Magyarország vízkészleteinek állapotértékelése (Budapest, 1994)
2. Hidrológiai állapotértékelés
A jégjelenségek időtartama (nap) a magyarországi vízfolyásszakaszokon 8. táblázat A vizsgált időszakok, nap Vízfolyás, fkm 1961/19631980/1981 1981/19821989/1990 1990/1991 1991/1992 1992/1993 a b a b a b a b a b Komárom, 1768,8 4 16 0 7 0 0 0 0 0 0 Duna Budapest, 1646,5 4 21 1 10 19 19 0 0 10 10 Mohács, 1446,8 8 24 2 12 7 17 0 0 9 9 Könnend, 155,0 13 21 3 19 0 0 4 9 0 5 Rába Sárvár, 89,0 13 25 10 20 0 0 0 0 0 0 Árpás, 29,0 18 31 19 30 0 12 0 8 0 0 Ipoly Nógrádszakál, 158,8 33 42 23 24 47 45 40 42 70 68 Mura Leteuye, 35,6 8 15 1 7 0 0 0 0 0 2 Dráva Barcs, 153,5 7 20 1 7 0 0 0 0 0 6 Drávaszabolcs, 75,7 9 21 3 7 0 0 0 0 0 6 Tiszabecs, 757,0 17 46 13 42 25 44 9 39 57 46 Tisza Dombrád, 593,0 32 46 31 41 49 55 74 80 83 86 Szeged, 173,5 19 37 13 30 25 30 0 26 22 45 Szamos Csenger, 47,6 33 78 9 37 24 42 53 79 55 77 Bodrog Sárospatak, 37,1 35 57 2 6 0 0 0 0 3 7 Sajó Sajószentpéter, 76,5 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 Hemád Hidasnémeti, 97,0 25 38 1 10 2 4 4 5 6 8 Maros Makó, 24,3 31 42 17 27 23 35 34 40 28 43 Hármas-Körös Szarvas, 53,8 27 38 24 39 0 0 0 0 28 41 Megjegyzés: a - az álló jég időtartama, nap. b - a zajló jég és az álló jég együttes időtartama, nap. mítani kell ilyen árvizekre, annak ellenére, hogy az utóbbi években az álló jégtakaró előfordulásának valószínűsége és élettartama csökkenni látszik. Ez a csökkenés főképpen az utóbbi években volt megfigyelhető, de időben nem nyúlik olyan hosszan visszafelé, hogy arra következtethetnénk, hogy az utóbbi évek irányzata a jövőben folytatódni fog. 2.2.1.3. Hordalékviszonyok A magyarországi vízfolyások már a geológiai korokban is jelentős mennyiségű lebegtetett, valamint görgetett hordalékot szállítottak és ez a hordalékszállítás napjainkban is tart, azzal a módosulással, hogy a vízlépcsők építése és a szabályozások bizonyos mértékben befolyásolják a szállított hordalékok mennyiségét és a töménységek, mennyiségek időbeli alakulását. Magyarországon az eddigi legnagyobb hordaléktöménységet (4890 g/m3-t) a Szamoson Csengéméi, a legkisebbet, 3 g/m3-t a Dráván Drávasza- bolcsnál mérték (9. táblázat). A vízhozam és hordaléktöménység kapcsolatából kiszámított, a legnagyobb vízhozamnak megfelelő hordaléktöménység a Szamos csenged szelvényére vonatkozóan 39850 g/m3 (9. táblázat). Mivel a lebegtetett hordalék töménysége nem csak a vízhozam függvénye, a két mennyiség kapcsolata csak laza, az összefüggésből kiszámított hordaléktöménységek csak közelítőek. Az utóbbi években a lebegtetett hordalék szállítása az alacsony vízállásoknak, a kicsiny vízhozamoknak megfelelően a korábbi évekhez viszonyítva mérsékelt volt, az 1993-ban mért legnagyobb hordaléktöménység a csengeri 351 g/m3 volt. 1991-ben az általában kicsiny vízhozamok következtében a középtöménységek a Rába árpási szelvényét kivéve nem haladták meg az 1961-1970 közötti évtized középtöménységeit. 44
