Nováky Béla (szerk.): Magyarország vizeinek műszaki-hidrológiai jellemzése. Zagyva (Budapest, 1985)
1. A vízfolyások vízjárása műszaki-hidrológiai jellemzésének alapelvei és módszertana
A vízállásidősorból is képezhetők az előzőekben ismertetett mutatók, ezek közül a kiadvány - egyes esetekben — foglalkozik még: — a hegycsúcshoz tartozó maximális vízállással, — a hegymeneti kirándulás során a metszék felett megkapott területtel, ami a gyakorlatban az árvízi töltésterhelés néven terjedt el. A mutatók értékei az idősor valamennyi hegy- és völgymeneti kirándulására számíthatók, s így előállítható egy, többnyire nem egyenletes időkiosztású idősor. A valószínűségi vizsgálatokhoz a teljes idősor egy-egy meghatározott részidőszakaira kiválasztottunk egy jellemző, többnyire átlagos vagy szélső értéket, az így kiválasztott értékek összessége adja meg azt a statisztikai mintát, amelynek eloszlását a továbbiakban vizsgáljuk. Amennyiben a részidőszakok év fáziskülönbséggel követik egymást (azaz a mutatók kiválogatásánál alapot adó időszak év, hónap, vagy az év adott szakasza, pl. öntözési idény), úgy a mutatók becsült valószínűségeinek reciproka az években megadott „visszatérési idő” várható értékének tekinthető. Amennyiben a metszési szintet nem rögzitjük egyetlen értékben, úgy az idősorból különböző metszés mellett vett minták eloszlásai a metszési szinttől függő feltételes eloszlások. A statisztikai vizsgálatokhoz elfogadjuk azt a hipotézist, miszerint - az évszakok szabályos változását követő statisztikus változásoktól eltekintve - a folyamat többéves viszonylatban stacionárius. A homogenitást és a függetlenséget statisztikai próbával ellenőriztük. A kiadványunkban megválasztott műszaki-hidrológiai mutatók többsége az 1. ábrából levezethető. A mutatók a következők voltak: az árvízvédelmi tevékenység vonatkozásában: — az éves időszak Q0=0 metszési szint feletti legnagyobb tetőző vízhozama, — a különböző Q0 metszési szint feletti árhullámtömegek éves maximális értékei, — a különböző Q0 metszési szint feletti árhullámok évi maximális időtartama, — a különböző Q0 metszési szint feletti, adott időtartamot meg nem haladó árhullámok átlagos száma, — a különböző Q0 metszési szintet meghaladó tetőzésű árhullámok száma; a vízkészletgazdálkodás vonatkozásában: — az évi középvízhozamok, a havi középvízhozamok, a kisvizi időszak három hónapjára, július, augusztus és szeptember hónapokra a dekád középvízhozamok, 11
