Szalay Gergely - Szilágyi Endre: Magyarország vizeinek műszaki-hidrológiai jellemzése. Mosoni-Dunaág, Rába (Budapest, 1989)
3. Az egyes vízfolyások műszaki-hidrológiai jellemzése - 3.2. Felső-Rába mellékvizei
3.2.3 Gyöngyös A Gyöngyös 62,7 km hosszú magyar szakaszának határainkon belülre eső vízgyűjtő területe 379 km2 (22. ábra). A teljes vízgyűjtő nagysága 630 km2. A folyó 286 m-es tengerszint feletti magasságban éri el hazánkat és 152 m magasságban ömlik a Rábába. A hazai vízgyűjtő 200 és 600 m közötti hegy- és dombvidék. A Gencsapátiban lévő osztómű az árvizeket a Perint árapasztóba tereli, a kisebb vizeket továbbengedi a Gyöngyös műcsatornába. Ennek vízszállító képessége miatt legfeljebb 5 m3/s víz engedhető be. A Gyöngyös műcsatorna saját vízgyűjtőjéről származó nagyvizei a Sárvár térségében megépített árapasztón keresztül jutnak a Rábába a sárvári vízmérce felett. A műcsatorna Sárváron átmenő szakasza legfeljebb 1 m3/s hozamot tud biztonságosan levezetni. Vízjárás A folyó vízjárását alapvetően határainkon túli tényezők alakítják. A vízfolyás felszín alatti tározóterének éves kiürülése a kőszegi szelvény környékén, az apadási görbe (6. ábra) tanúsága szerint, kb. 70 napot vesz igénybe. Az apadási görbék évszakonkénti változásai a tél kivételével jelentős különbségeket nem mutatnak. Árvízviszonyok A rövid kőszegi adatsor miatt az árvízi hossz-szelvényt (1.1.1) a Perint. Szombathely állomásból vezettük le. Az 1.1.2 eloszlásfüggvényt nem használtuk fel, csak tájékoztatásképpen közöljük. A kőszegi szelvény nagyvízhozamai jól illeszkedve Gumbel eloszlást követnek (1.1.2). Az árhullámok tömegét, számát és időtartamát jellemző statisztikai feldolgozásokat számítógépes adatfeldolgozás útján kaptuk (1.2.1—1.2.4). Vízkészletek A 2.1 segédleten bemutatjuk a Gyöngyös középvízhozamainak alakulását. A kőszegi vízmérce szelvény évi középvízhozamai jó illeszkedéssel normál eloszlást követnek (2.1.2). Az eloszlásfüggvény felhasználásával készült középvízi hidrológiai hossz-szelvényt a 2.1.1 segédlet ábrázolja. A hossz-szelvény alatt feltüntettük a vízgyűjtő területek hosszmenti alakulását is. A 2.2-es „hasznosítható vízkészletek” segédlet 16 eleme tulajdonképpen a Gyöngyös kisvizeit jellemzi. A 2.2.1-es vízhozam hossz-szelvényt a 2.2.2 segédleten bemutatott kőszegi vízhozam átlagos tartóssági görbe segítségével szerkesztettük. A 2.2.2-es segédleten feltüntettük még a kőszegi vízhozamok éves tartóssági felületét és mennyiségi biztonsági görbéjét is. A segédlet további elemein a vízigények kielégítésének arányát, a vízhiányok tömegét, számát és idejét jellemezzük évre és augusztusra, illetve öntözési idényre (május—augusztus) vonatkozóan, valamint közöljük a július—augusztus—szeptember hónapok dekád középvízhozamainak eloszlását (2.2.3—2.2.16). Vizerőkészletek A folyó vízerőkészletét a 3.1.1-es vízerőkészlet hossz-szelvényen a készletre jellemző mutató hosszmenti alakulásával mutatjuk be. A Gyöngyös medre esésének szemléltetésére készítettük el a 3.1.2-es vázlatos völgy hossz-szelvényt. Tározás A tározási nomogram (4.1 segédlet) a kőszegi szelvényre ábrázolja egy vízhasznosítási tározó teljesítőképes- ségi függvényeit. A segédlet jobb oldalán látható „hossz-szelvény” segítségével a függvények érvényessége az egész vízfolyásra kiterjeszthető. 171
