Boga László - Nováky Béla (szerk.): Magyarország vizeinek műszaki-hidrológiai jellemzése. Maros (Budapest, 1986)
3. A műszaki-hidrológiai jellemzés segédleteinek használata
A „Vízhiányok maximális időtartama” (2.2.7, 2.2.15), a „Maximális vízhiányok” (2.2.8, 2.2.16) és a „Vízhiány tömegek összege” (2.2.9, 2.2.17) segédletekről a segédlet címében megnevezett műszaki-hidrológiai mutató vízigénytől függő feltételes eloszlása olvasható le. A háromféle segédlet felépítése azonos jellegű, mindhárom típusú segédletnél a vízszintes tengelyen van feltüntetve a megnemhaladási valószínűség, a függőleges tengelyen a vízigény olvasható le, s végül a tengelyek által közrefogott mezőben van a három műszaki-hidrológiai mutató valamelyike: az egyik esetben az évi leghosszabb időtartamú vízhiány, a másik esetben az évi legnagyobb vízhiány tömeg, s végül a harmadikon az időszakra összegzett valamennyi vízhiány tömeg. Ezek a műszaki-hidrológiai mutatók fontos alapadatok lehetnek a vízkészletgazdálkodási vagy tározó számítások során. A segédletek használatát a következő példákon mutatjuk be. Keressük a Maros makói szelvényében azt, hogy az öntözési idényben jelentkező 100 m^/s vízigény esetén mi a valószínűsége annak, hogy a leghosszabb vízhiányos időszak legfeljebb 1 hónap, illetve 50 nap. A 2.2.15 segédletről leolvashatók a vízigény 100 m^/s értékéhez és a vízhiányos időszakok maximális hossza 30 nap, illetve 50 nap értékeihez tartozó megnemhaladási valószínűségek, amelyek értéke 30 nap esetén 0,61, 50 nap esetén 0,84. Ezt úgy is értelmezhetjük, hogy 100 m3/s vízigény esetén az évek 61%-ában az öntözési idényben jelentkező maximális vízhiányos időtartam legfeljebb 1 hónap, 84%-ában legfeljebb 50 nap és csak az évek 16%-ában jelentkezik 50 napnál hosszabb vízhiány. Nagyobb vízigény esetén a vízhiányos időszakok előfordulási valószínűsége természetesen megnövekszik. Amennyiben a vízigény pl. 110 m^/s, úgy annak a valószínűsége, hogy a leghosszabb vízhiányos időszak nem haladja meg az 50 napot csak 0,79 a 100 m^/s vízigényhez tartozó 0,84 valószínűséggel szemben, azaz az évek 21%-ában várható 50 napot is meghaladó maximális vízhiány. A maximális vízhiányok és az összegzett vízhiányok segédletei az előző példák szerint használhatók és értelmezhetők. 3.3 A vízerőkészlet segédletei A vízfolyások elméleti vizerőkészletét (3.1) jellemző mutatókat a potenciálisan hasznosítható esés és a középvízhozam szorzataként állítjuk elő, vízfolyás menti változását hossz-szelvényszerűen (3.1.1) ábrázoljuk. Ez utóbbi szolgál segédletként az elméleti vízerőkészlet mutató tetszőleges szelvényében történő meghatározására. A tetszőlegesen megválasztott szelvény helyének beazonosítását a hossz-szelvény alatt megrajzolt szelvényvonal segíti elő. A hossz-szelvény a 10, 50, 90 és 99% megnemhaladási valószínűségekre adja meg az elméleti vízerőkészlet hosszmenti változását. Amennyiben az ezekhez tartozó elméleti vízerőkészletet keressük valamely szelvényben, úgy az közvetlenül leolvasható a segédletről. Határozzuk meg pl. a Maros hazai szakaszára eső 50%-os elméleti vízerőkészletet a Csanádi szelvényben. A 3.1.1 segédletről leolvasható, hogy az 50%-os elméleti vízerőkészlet (pontosabban annak mutatója) 408 m3/s.m. A „Vízenergia termelési nomogram” (3.2) három ábráján (3.2.1, 3.2.2, 3.2.3) a Maros makói szelvényében feltételezett vízerőmű jellemzőit mutatjuk be. Három kiépítési vízhozamra - a makói középvízhozam 30, 50 és 90%-ára — ábrázoltuk a termelhető energia mennyiségi biztonságát és átlagos tartósságát, különböző duzzasztási szintek feltételezésével. (Tulajdonképpen csak egy mutatószámmal jellemezzük a termelhető energiát, az e mutatószámra levont következtetések azonban az energiatermelést is jellemzik.) Példaként nézzük meg, hogy a Maros makói szelvényében 98,8 rri3/s (090%) kiépítési vízhozamnál, 5 m- es duzzasztással* mennyi energia termelhető 80%-os tartóssággal. Ha a 3.2.3 segédleten az 5-ös átlagos tartóssági görbe 80%-os meghaladási gyakoriságú pontját a függőleges tengelyre vetítjük, 0,265 ezer m^/s.m értéket kapunk, amely közel 2650 kW teljesítménynek felel meg. Tehát egy évben 20%-os átlagos tartóssággal (azaz 0,2 • 365 = = 73 napon) számíthatunk ennél kevesebb energiára. Természetesen az egyes években ettől jelentős eltérések is lehetnek. ‘Megjegyzés: A duzzasztás mértéke a makói vízmérce „0” pontjához képest értendő'! 29
