Boga László - Nováky Béla (szerk.): Magyarország vizeinek műszaki-hidrológiai jellemzése. Maros (Budapest, 1986)

3. A műszaki-hidrológiai jellemzés segédleteinek használata

3. A MŰSZAKI-HIDROLÓGIAI JELLEMZÉS SEGÉDLETEINEK HASZNÁLATA

3.1 Az árvízi segédletek

Az „Árvizhozamok” (1.1) segédletek az évi nagyvízhozamok különböző valószínűséghez tartozó értékeinek meghatározására szolgálnak, a vízfolyás tetszőleges szelvényében.

Az évi nagy vízhozamoknak az alapállomása, Makóra megrajzolt valószínűségi eloszlásfüggvénye (1.1.1) két feladatot old meg: segítségével meghatározható valamely érdekelt valószínűséghez tartozó évi nagy vízhozam (megbízhatóságával együtt), valamint meghatározható egy adott évi nagy vízhozam valószínűsége.

Keressük pl. a Maros makói szelvényében a 0,90 valószínűséggel meg nem haladott (vagy 0,10 valószínűséggel meghaladott) évi árvízhozamot. Ez az érték az 1.1.1 segédletről leolvashatóan 766 m^/s. A 70%-os megbízhatósági sávot alulról a 650 m^/s, a 95%-os megbízhatósági sávot 620 m^/s határolja, a megbízhatósági sávok felső értéke ennél a valószínűségi értéknél nem olvasható le. Ennek alapján 95%-os biztonsággal állítható az, hogy a makói 0,10 valószínűséggel meghaladott évi nagyvízhozam 620 m3/s-nál nagyobb, 70%-os biztonsággal állítható az, hogy a keresett vízhozamérték 650 m^/s-nál nagyobb. Ha viszont azt keressük, mi a valószínűsége annak, hogy az évi nagyvízhozam nem haladja meg az 1000 m^/s-ot, akkor az eloszlásgörbéről és a megbízhatósági sávról leolvasható értékek alapján 70% biztonsággal állíthatjuk, hogy az 1000 m^/s érték meghaladásának valószínűsége 0 és 0,26 közé, 95% biztonsággal, hogy 0 és 0,33 közé esik, és a legnagyobb valószínűsége annak van, hogy ezen árvízi hozam meghaladási valószínűsége 0,08.

Az évi nagyvízhozamok jellemző értékeinek meghatározása tetszőleges szelvényre a hidrológiai hossz-szelvény (1.1.2) alapján történhet. A tetszőlegesen megválasztott szelvény helyének beazonosítását a hossz-szelvényen az alatta megrajzolt szelvényvonal segíti elő. A hidrológiai hossz-szelvény a p= 3,10 és 50% meghaladási valószínűségi értékekre adja meg az évi nagy vízhozam hosszmenti változását. Amennyiben az ezekhez tartozó évi nagy vízhozamokat keressük, úgy azok közvetlenül leolvashatók a hossz-szelvényről.

Keressük pl. a Maros Csanádi vízmércére vonatkoztatott 0,10 meghaladási valószínűségű árvízhozamát. Az

1.1.2 segédleten a hidrológiai hossz-szelvényről ez a keresett érték leolvasható: 750 m^/s. A leolvasott érték megbízhatóságát közelítésként azonosnak tekintjük a makói szelvényben hasonló meghaladási valószínűségű árvízhozam megbízhatóságával.

Amennyiben az évi nagy vízhozamot a hidrológiai hossz-szelvényben ábrázoltaktól eltérő meghaladási valószínűséghez kívánjuk meghatározni, úgy az interpolálással oldható meg. Az interpolálásnál figyelembe kell venni, hogy a valószínűség lineáris változását nem követi a hozzájuk tartozó vízhozamértékek lineáris változása, bár sok esetben a lineáris interpolálás is kielégítő eredményt adhat. Nem lineáris interpolálás esetén az alapállomásra megrajzolt valószínűségi eloszlásfüggvényt vesszük segítségül a következő példában bemutatott módon.

Keressük továbbra is a Csanádi szelvényben az 5% meghaladási valószínűségű árvízhozamot. Ez az érték a hidrológiai hossz-szelvényről közvetlenül nem olvasható le, de nyilvánvalóan a hossz-szelvényekről leolvasható 3 és 10% meghaladási valószínűségű árvízhozamok közé esik. A makói alapállomás évi nagy vízhozamok valószínűségi eloszlásáról leolvashatóan a 3, 5 és 10% meghaladási valószínűségű árvízhozamok rendre 2252, 1710 és 766 m3/s, ebből kiszámítható, hogy az 5% meghaladási valószínűségű 1710 m^/s árvízhozam a 3 és 10% meghaladási valószínűségekhez tartozó árvízhozamok 1486 m^/s különbségét — az árvízhozamok növekedési irányában — 36,5 — 63,5 arányban osztja meg, s ez az a megosztási arány, amelyet a vizsgált Csanádi szelvényünkben is elfogadunk. A Csanádi szelvény 10 és 3% meghaladási valószínűségű 750 m^/s és 2190 m^/s árvízhozamai között hasonló arányú kiosztás az 1664,5 m^/s értéket adja: ez lesz tehát a Maros Csanádi szelvényében keresett 5% meghaladási valószínűségű évi árvízhozam, pontosabban annak legvalószínűbb értéke.

Az árvízvédekezéssel kapcsolatos tervezéseknél a legalapvetőbb műszaki-hidrológiai mutató az árvízi vízhozam. Ehhez adnak kiegészítő információt az ,Árhullámok jellemzése" (1.2) segédletsorozat ábrái.

Az árhullámok átlagos számát az árhullámokat elmetsző alapvízhozam és az árhullám hosszának (1.2.1) a függvényében háromváltozós kapcsolat írja le. Az árhullám hossza az a napokban kifejezett időtartam, amelynek során az árhullám vízhozamai az alapvízhozamot meghaladják. Erről a háromváltozós kapcsolati ábráról leolvasható, hogy sokévi átlagban hány alkalommal kell egy bizonyos időtartamot meg nem haladó eldöntéssel számolni.

23