Markó Csaba - Zsuffa István (szerk.): Magyarország vizeinek műszaki-hidrológiai jellemzése. Duna (Budapest, 1986)
3. Az egyes vízfolyások műszaki-hidrológiai jellemzése - 3.6 Rákos-patak
3.6 RÁKOS-PATAK A patak 300 m-es tengerszint fölötti magasságban ered a Gödöllői-dombság területén. A 185,2 km2 víz- gyűjtőjű (27. ábra), 44,2 km hosszú pataknak egyetlen jelentősebb mellékvízfolyása sincs. A Rákos-patak esése a felső szakaszon átlagosan 8°/oo, de helyenként meghaladja a 6%-ot, néhol pedig a l,5°/oo-et sem éri el. Kiérve a Pesti-síkságra, 1— 2,7°/oo között váltakozik az esés. A Dunát az 1652-es fkm szelvényben, 103,5 m magasságban éri el. A műszaki-hidrológiai feldolgozáshoz a még közel természetes viszonyokat tükröző péceli vízmérce-állomás 1967-1980. közötti 14 éves adatsorát használtuk fel. Budapest határa után a patak kiépített mederben folyik, a természetes lefolyási viszonyok teljesen megváltoztak. Árvízviszonyok Az árvízi hidrológiai hossz-szelvényt a péceli vízhozam-nyilvántartó állomás adatai alapján szerkesztettük meg (1.1.1). Az évi legnagyobb vízhozamok a péceli szelvényben lognormál eloszlást követtek, jó illeszkedéssel, de viszonylag széles tűrési sávval (1.1.2). Az árhullámok jellemzésére bemutatott négy segédleten (1.2.1—1.2.4) a görbék lefutása normálisnak tekinthető. Vízkészletek A középvízhozamok hidrológiai hossz-szelvénye (2.1.1) szerkesztésénél nem vettük figyelembe az alsó szakaszon befolyásoló hatású szennyvíz bevezetéseket. A vízgyűjtő terület hosszmenti növekedését a 2.1.2 segédleten mutatjuk be. A péceli szelvényben az éves középvízhozamok normális eloszlást követtek, jó illeszkedéssel (2.1.3). A kisvízi tartományt jellemző, „hasznosítható vízkészletek” (2.2) segédlet sorozat első eleme a vízhozam hossz-szelvény (2.2.1), amely a 70, 80, 90 és 95% valószínűséggel előforduló vízhozamokat ábrázolja. A segédlet sorozat többi elemén bemuatjuk a vízhozamok tartóssági felületét, átlagos tartósságát és mennyiségi biztonságát (2.2.2, 2.2.9), a vízigény kielégítésének arányát (2.2.3, 2.2.10) időszaki kiegyenlítésű tározó,feltételezésével, valamint jellemezzük a vízhiányok tömegét, idejét és számát (2.2.4-2.2.8, 2.2.12—2.2.16) mind évre, mind augusztusra, ill. öntözési idényre vonatkozóan. A 2.2.11-es segédleten a péceli szelvény dekád középvízhozamait elemezzük június, augusztus és szeptember hónapokra. Vízerökészletek A felső szakaszán nagy esésű patak elméleti vízerőkészletét a 3.1.1-es vizerőkészlet hossz-szelvényen mutatjuk be. Az esés hosszmenti változását a vázlatos völgy hossz-szelvényen (3.1.2) ábrázoltuk. A keskeny, hosszan elnyúlt vízgyűjtőjű, Pécel után síkságon folyó, majd csatornázott patak szerény tározási lehetőségeivel nem foglalkozunk. 317
