Eszéky Ottó - Virág Mihály - Zsuffa István (szerk.): Magyarország vizeinek műszaki-hidrológiai jellemzése. Dráva (Budapest, 1986)

I. Az alkalmazott eljárás elvi alapjai - 3. A területi jellemzés módja - 4. A segédletek szerkezete és használata

rom változó közül bármelyik kettőnek az ismerete vagy feltételezése lehetővé teszi a harmadik meghatározását. A segédlet jobb oldalán látható „hossz-szelvény” a teljesítőképességi függvények hatályát egy arányossági tényező felhasználásával a vízfolyás teljes hosszára kiterjeszti.

Az ábrák bonyolultsága miatt minden vízfolyásnál magán a segédleten közlünk egy-egy példát annak használatára.

A nomogram másik, a ,,vízhasznosítási tározó árvízcsökkentése'’ (4.12) segédlete az alapállomás szelvényében feltételezett, többé-kevésbé önkényesen megválasztott két különböző méretű tározó árvízcsökkentését jellemzi. E jellegfüggvények a választott tározótérfogat és vízfogyasztás mellett megadják az alvízi árvízhozamok eloszlásfüggvényét.

Határozzuk meg például, hogy milyen mértékben csökken a 90%-os megnemhaladási valószínűségű árvízhozam a Principális-csatorna nagykanizsai szelvényében, ha a szelvényben 8 millió m3 térfogatú tározót építünk ki, és abból évi 4 millió m3 vizet fogyasztanak. A 4.1.2 segédlet jobb oldali ábrájáról leolvasva az alvízi árvízhozam 16,5 m3/s. A pontozott vonal — belépő árvízhozamok eloszlása görbe — megfelelő értékét leolvasva 26,5 m3/s-ot kapunk. A két vízhozam érték összehasonlításából megállapíthatjuk, hogy a 90%-os megnemhaladási valószínűségű árvizeket a tározó mintegy 38%-kal csökkenti.

Tározási nomogramot csak a kisvízfolyásokra készítettünk. Folyóknál a 4.1 számú segédletek a hajózási viszonyok jellemzését adják.

A hajózási és vízi szállítási nomogram (4.1 segédlet)

(csak folyókra)

A „mederfenék hossz-szelvénye” (4.1.1,4.1.3 és 4.1.5) segédletről leolvashatjuk, hogy minimálisan milyen vízállás szükséges ahhoz, hogy a folyón 18, 50 és 100 m széles hajózóút álljon rendelkezésre, azaz ilyen széles legyen a folyó víztükre.

Megállapíthatjuk, például a 4.1.3 segédletről, hogy a Dráva barcsi szelvényében 100 m-es hajóutat —181 ernes vízállás biztosít.

A hossz-szelvény emellett a 4.1.2, 4.1.4 és 4.1.6 segédleteken feltüntetett jellemzők hosszmenti kiterjesztését is lehetővé teszi.

A „vízállások tartóssági felülete, átlagos tartóssága, a hajózás mennyiségi biztonsága” (pl. a 4.1.4, Barcs) segédletről e három jellemző gyakorisági eloszlása olvasható le a vízmérce-szelvényben, illetve a hossz-szelvény segítségével a folyó bármely szelvényében.

A „vízállások tartóssági felülete” (pl. 4.1.4, Barcs), segédletről leolvasható annak gyakorisága, hogy a vízállás legalább r napig nem ér el egy adott szintet, vagyis egy vízállást igénylő hajózásnak legalább ennyi ideig szünetelnie kell. A r tűrési idő (hajózási szünet) nem folyamatos, hanem az év valamennyi „vízállás-hiányos” időszakának összege.

Láthatjuk például, hogy a Dráva barcsi szelvényében a 100 m széles víztükörhöz szükséges —181 cm^es vízállás a vizsgált időszakban mindig rendelkézésre állt. Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy 2,5 m merülésű uszályokkal mikor hajózható a folyó a barcsi szelvényben 100 m szélességben, akkor az előbbi —181 cm-es vízállásnál 250 cm-rel magasabb 69 cm-es vízállás tartósságát kell vizsgálnunk, így például 50 napos tűrési idővel 0,72 megnemhaladási gyakorisággal számíthatunk 69 cm-es vízállásra, vagyis az évek 72%-ában maximum 50 napig nem áll rendelkezésre a 69 cm-es vízállás.

A vízállások „átlagos tartóssága” (pl. 4.1.4, Barcs) görbéről leolvashatjuk, hogy az év hány százalékában számíthatunk egy adott vízállásnál magasabbra.

Például a 2,5 m merülésű uszályok 100 m széles hajózóútjának meglétéhez szükséges 69 cm-es vízállásra a barcsi szelvényben az év 66%-ában, azaz 241 napon számíthatunk.

A „hajózás mennyiségi biztonsága” (pl. 4.1.4, Barcs) görbéről azt olvashatjuk le, hogy a teljes terheléssel

2,5 m merülésű 800—1200 tonnás uszályok milyen mennyiségi biztonsággal — azaz milyen arányú terheléscsökkentéssel (merülés-csökkentéssel) — közlekedhetnek egész évben a folyón.

Például a Dráva barcsi szelvényében 100 m-es hajóút feltételezésével a teljes terheléssel 2,5 m merülésű hajók közlekedéséhez szükséges 69 cm-es vízállásnál a mennyiségi biztonság 81%. Ez azt jelenti, hogy a fenti feltételek mellett egy uszály az év során 81%-os kapacitáskihasználással közlekedhet.

18