Nováky Béla (szerk.): Magyarország vizeinek műszaki-hidrológiai jellemzése. Csapadék, Párolgás (Budapest, 1984)
Csapadék - Tartalom
1.13 Az évi csapadékösszeg változékonysága Az évi csapadékösszegnek a sokéves átlag körüli ingadozását jól illusztrálja a leghosszabb folyamatos csapadék adatsorral rendelkező Budapest-OMI csapadékmérő állomásunkon észlelt adatokból felépített empirikus eloszlás függvény (3. ábra). Az 1841—1970 időszakban előfordult legnagyobb, közelebbről az 1937-ben észlelt 989 mm csapadék 1,6-szorosan haladja meg a sokéves átlagértéket, az 1857-ben észlelt legalacsonyabb 326 mm viszont alig több mint a sokéves átlag fele. Az évi csapadékösszeg ingadozásának mértéke sokévi időszakban tehát 1:3. Csapadék, mm 3. ábra. A Budapest-OMI csapadékmérő állomás évi csapadékösszegének empirikus eloszlása az 1841-1970. éves időszak adataiból Az évi csapadékösszeg változékonyságára, egész országra kiterjedően, a VITUKI végzett vizsgálatot [11]. A vizsgálat az évi csapadékösszeg mellett kiterjedt a legalább 1 hónapos és legfeljebb 1 éves időszak csapadékösszegeire is. A vizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy az évi csapadékösszeg eloszlása normális eloszlással jól közelíthető. Normális eloszlás esetén a különböző valószínűségű évi csapadékösszeg meghatározására az Xév, k átlagos évi csapadékösszeg mellett figyelembe veendő másik paraméter az évi csapadékösszeg óx szórása, vagy ennek az átlagos évi csapadékösszeghez viszonyított Cv = ax/X^v. k értéke, az évi csapadék ún. variációs tényezője. A Cv földrajzi változása jól kifejezett területi rendeződést mutat (1.2 melléklet). A térkép szerint az éves csapadék évközi ingadozásának a mértéke a Zempléni hegységet, a Sajó—Hernád hazai vízgyűjtőjét, a Bükk egy részét, a Középső-Tiszamelléket és a Nagykunság egy részét magában foglaló területeinken a legnagyobb, ahol a Cv értéke eléri a 0,21-t. E területtől kiindulva mind a keleti, mind a nyugati, s részben délnyugati irányba haladva a Cv értéke általában csökkenő jellegű. A legalacsonyabb értékek az ország nyugati és délkeleti határszélét jellemzik, ahol Cv = 0,17. A különböző valószínűségű évi csapadákösszeg számítására az 1.2 melléklet szolgálhat alapul. A segédlet térképes részéről leolvasható adott pontra vonatkozóan az évi csapadékösszeg variációs tényezője, majd az alapján a segédlet táblázatos részéből az érdekelt valószínűséghez tartozó Kp szorzótényező. Ez utóbbival beszorozva az adott pontra az 1.1 mellékletről leolvasott X^Vj k sokéves átlagos évi csapadéköszeget, a KpXév, k szorzat megadja a keresett p valószínűségű (X^v, p) csapadékértéket. 13
