Magyarország hidrológiai atlasza III. sorozat, Vízjárási adatok - 3. Folyóink jégviszonyai (Budapest, 1959)

Általános tudnivalók

gozásban is közöljük az ötnapos gyakoriságok százalékos értékeit éspedig a dunai állomásokról négy (1880/81-1949/50 ,

1890/91-1949/50, 1920/21-1949/50 és 1930/31-1949/50) , a tiszai állomásokról

három (1890/91-1949/50, 192o/21-1949/50, 1930/31-1949/50) és a Tisza mellékvizeiről két (1920/21-1949/50, 1930/31-1949/50) 2-7 évtizedes időszakra vonatkozóan.

A jégvastagságmérések szorosan véve mindig csak egyetlen pontra vonatkoznak, hiszen a jégtakaró vastagsága a keresztszelvényben és a hosszszelvényben és a hosszelvény mentén is változik, kivel a mérés' ilta - Iában veszélyes, gyakran az - egyébként sem feltétlenül jellemző - észlelési adatok hitelessége is vitatható. Csupán azt várhatjuk tőlük, hogy a nagy számok törvénye alapján általános tájékoztatásra alkalmasak. Ebből a szempontból súlyos hátrány azonban, hogy csak rövid idősorok észlelési anyaga áll rendelkezésünkre. A jégvastagságokra vonatkozó összeállitást ezért kellő fenntartással kell értékelni.

Hazánk jégviszonyainak összefoglaló j a 1 1 e r. j c f. s b e n igyekeztünk áttekintő képet adni a jégjelenségekről és összehasonlítottuk a Duna és a Tisza, illetve az ország nyugati és keleti része vízfolyásainak jégviszonyait.

Kötetünk anyagához a jégviszonyokra vonatkozó irodalom rövid

összefoglalóját csatoljuk.

A rajzmellékletek első része a részletesen feldolgozott 35 állomás évenkénti észlelési adatait tartalmazza.

Figyelemmel arra, hogy a gyakorlat szempontjából különösen a szigorúbb telek jégjelenségeinek alakulása a döntő, a rajzmellékletek második részében néhány kemény tél jégviszonyairól adunk képet. A Dunára vonatkozóan 10, a többi vizekre pedig 8-8 tél adatait hozzuk. A rajzokon fel - tüntettük a tárgyalt vizvidékre legjellemzőbbnek vélt meteorológiai állomás napi középhőmérsékleti adatait és a vízállások alakulását is.

X - * - X- 6 -