Magyarország hidrológiai atlasza III. sorozat, Vízjárási adatok - 3. Folyóink jégviszonyai (Budapest, 1959)

Általános tudnivalók

Általános tudnivalók.

Az ország vizeinek jégviszonyai nem alakulnak egyformán. Nemcsak as ország nyugati és keleti részének jelentősen különböző éghajlata okos eltéréseket, hanem a vizsgált folyók eltérő vizbősége és mederméreteik, kanyarulataik és esésviszonyaik különbözősége is. Mindezek folytán fokozott súllyal esik latba az egyes mérceszelvényekre vonatkozó észlelési sorok kUlönböső hosszúsága, nem homogén jellege.

Feldolgozásunkban az 1876 óta végzett észlelések feltalálható adataira támaszkodtunk, figyelmen kivül hagyva a régebbi,például a Duna néhány szelvényének 1818-1835. évi jégjelenségeire Vásárhelyi Pál, vagy as 1847-50* évi jégviszonyokra Arenstein József által kösölt adatokat. Sajnálatos, hogy meglehetősen hosszú adatsoraink csupán egyes dunai és tiszai észlelő állomásokra vonatkozóan vannak. A két nagy folyam mellékvizeiről csak 20-30 évi időszakról tudtunk egyidejű, megszakítás nélküli és megbízható megfigyelési anyagot összeállítani.

Egy-egy vízfolyásról mindig a rendelkezésre álló leghosszabb adatsorok alapján meghatározott jellemző értékeket közöljük. De mivel országos viszonylatban végzendő ősszehasonlitó vizsgálatok céljaira csakis azonos idősorokra vonatkozó adatok használhatók, olyan, rövidebb idősorok adatait is feltüntetjük, amelyek a magyarországi Duna és a Tisza egész vízrendszerére, ill* as egész országra egyformán előállithatók voltak.

Munkánk majdnem kizárólag csak a jégjelenségek statisztikai feldolgozását célozta és nem tért ki a jégviszonyok és az időjárás közötti kapcsolatra, az éghajlati különbségek,vizbőség, esés hatására stb. Ezeknek a kérdéseknek a felderítése különálló kutatási felr adat.

Feldolgozásaink egyes mérceállomásokra és nem folyó - szakaszokra vonatkoznak.A főként hajózási szempontból érdekes szakaszonkénti feldolgozás kisebb vízfolyásokra nem is végezhető el. Ehhes nem elég sürü az észlelőállomások hálózata, és a különböző szempontok szerint végzett munka károsan befolyásolta volna a mü egységét is.

A feldolgozott észlelési adatokat jelentékeny, elsősorban szubjektív eredetű hibák terhelik. Esek a hibák nem annyira a vizmérceleolvasással megbízott észlelő hanyagságából,mint inkább a régebbi észlelői utasítások hiányosságából és bizonyos jégjelenségek értékelésének nehézségéből erednek. így pl,- 4 -