Magyarország hidrológiai atlasza II. sorozat, Hidrometeorológiai adatok - 1. Csapadékviszonyok (VITUKI, Budapest, 1952)
Tartalomjegyzék
gét is közMjük. A táblázat az abszolút értékeken kívül az évi összegre vonatkoztatott százalékot is tartalmaz. Ezekből klimavidékenkint átlagokat képeztünk, és ezeket rajzban is feltüntettük. A 4* pontban a csapadék területi megoszlásáról adunk áttekintést három térképen. Ezekről az ország bármelyik helyének évi v. félévi átlagos csapadékmennyisége leolvasható. Az évi csapadékmennyiségből a 3* pontbein közölt százalókszámokkal kiszámíthatók a havi átlagok. Adataink tehát felesle- gessé teszik, hogy a tervezők egy-egy hely tényleges, de esetleg kevésbbé megbízható csapadékészlelési anyagának beszerzésére fecséreljék el idejüket. A hosszuidejü átlagok nem adnak teljes képet valamely hely csapadékviszonyairól, hiszen éghajlatunkon a csapadék tényleges mennyisége hol többszöröse, hol pedig csekély hányada az átlagnak. Gyakran célszerű ezért a havi, évi ill. félévi csapadékmennyiségek gyakorisági megoszlását is figyelembe vonni. Az 5» és 6. pontban a loo, 75, 5o, 25 és o ^ gyakorisággal megi haladott csapadékmennyiségeket közöljük. A loo $ gyakoriSággal meghaladott érték az 5o év alatt észlelt legkisebb, a 0 ^ gyakorisággal meghaladott érték az ugyanezen időszakon belül feljegyzett legnagyobb csapadék. A 75 és 25 fa-os értékek közé esik az előfordult csapadékmennyiségek fele. Mivel az eloszlás nem szimmetrikus, az 5o % gyakorisággal meghaladott csapadékmennyiségek nem azonosak a 3* és 4» pontban közölt átlagokkal. Mindazonáltal a kis eltérések miatt, feleslegesnek látszott róluk térképet közölni. * A 7* pont a hidrológiai év folyamatosan összegezett /halmozott/ csapadékáról tájékoztat, vagyis megadja a nov.l-étől bármely hónap végéig lehullott csapadékmennyiség ötven év alatt előfordult legnagyobb, átlagos és legkisebb értékét. Az adatok alapján bármely hidrológiai évről egyszerű összehasonlítással megállapítható, hogy az átlaghoz képest nedves vagy száraz volt. Természetes, hogy a hidrológiai év átlagai és szélsőségei nem azonosak a 3. pont naptári évre vonatkozó értékeivel, továbbá, hogy a szélsőségek csak a nov.1-től összegezett értékekre vonatkoznak, tehát nem vehető ki belőlük pl. az öntözési félév halmzott csapadékának maximuma és minimuma. Mivel az adatok legfőképpen tározási és belvizlevezetési kérdésekkel kapcsolatban tehetnek szolgálatot, elegendőnek látszott az összegezéseket a nov.l-ével kezdődő idő-* szakra korlátozni. % A 0. és 9» pontban a csapadékos napok számára vonatkozó adatokat közlünk, amelyek a csapadékeloszlás szélsőségeibe nyújtanak bepillantást. A meteorológiában szokásos a o,l mm-t meghaladó csapadéku napok számának kimutatása is. Műszaki szempontból ezt feleslegesnek ítéltük. A lo mm-nél nagyobb 4.
